Létezik a horror-filmek sokaságán belül egy műfaj, ami nem a vérontásról, hanem az elbukott és fellázadt angyalok sanyarú sorsáról szól. Esetleg jól működő, ügyes hamis prófétákról Vagy a hit próbájáról. Ez a film leginkább amolyan misztikus krimiként definiálható, ha van ilyen. Aki szereti a nyugodtabb, elgondolkodtató filmeket annak ajánlom, aki meg nem, az vegyen elő másik dvd-t a legalsó polcról.
Antioch amerikai kisváros, ahol egy fiatal nőt brutális kegyetlenséggel megöltek. Az ennek következményeként kiégett hős próbálja élni az életét, ami nem is olyan könnyű, ha elveszítjük azt aki a legfontosabb. Ráadásul ez az esemény megingatja a hitünket is. Ami megint nem könnyű, főleg ha az Travis (Martin Donovan - "A horror mesterei"), a lelkipásztor hite. Szóval megint az a fránya depresszió. Pedig, azóta 3 év eltelt..
Fiatal srác szenvedő alanya lesz egy különös balesetnek, ám csodával határos módon túléli. A csodának mondjuk vajmi kevés szerepe van ebben, ezt majd később. És talán egy pillanatra még meg is hal, azonban három alak visszaküldi az élők sorába egy rejtélyes üzenettel: - Ő jön. A templom Jézus-szobra is könnyekre fakad. Elásott kutya feltámad a kert végében. A hírnökök megint megjelennek. Valami készülőben van...
Ez elég ok, hogy a városi pletyi beinduljon, mindenki csodákat kezd el látni, még ott is, ahol nincs oka, mindenki vigaszt keres és kiutat hétköznapjai válságából. A megmagyarázhatatlan dolgok tovább sokasodnak. A beteg keze meggyógyul és van itt még, ami szem szájak ingere. Mindenkinek van bánata, fájdalma, felednivalója és kérik a gyógyulást, sőt vágyják azt. Amit meg is kapnak a hírnököktől, kiknek Brandon (Edward Furlong) a vezetőjük. A helyi gyülekezetek vezetői is csodát vélnek a dolog hátterében, csak kevés ember van, aki valami más mögöttes szándékot lát. A kisváros élete gyorsan kifordul önnönmagából, amit nem is bánunk, mert egy-két hirtelen hitbuzgó lakónak mi is szívesen lekevernénk egyet.
A helyi Messiás-látványosság lassan nagyobb majális méreteket ölt. Kevés kételkedőink közé tartozó Travis és Morgan (Kelly Linch - "A fiók"), a nyomokat követve rövid kiruccanást tesznek a szomszéd faluba, ahol bizonyítékot találnak Brandon emberi mivoltára. A hely elég rémisztő. Végre egy olyan film ahol a szereplők is be vannak szarva, és nem nyomulnak tovább hős módjára, hanem inkább odébbállnak.
A városban, ahogy egyre jobban fogy a megtalált hit, úgy térnek vissza az önmagukból kifordult lakók panaszai. Ahogy mi is egyre több betekintést nyerünk az illúzió mögé, úgy ér minket a felismerés. Brandon mégsem az a jó arc, akinek kiadta magát. Mondhatnák azt is, nem isten angyala. Innen picit felgyorsulnak a filmbeli események. Jönnek az igazi hit próbatételei.
Érdekes látvány mikor a pap hatásos segítségével megszabadul a test a benne lévő gonosztól és az kigyün, mert ki kell gyünnie. Végül is valahogy meg kell jeleníteni a gonoszt. Végül mindenre választ kapunk, amit nem sejtettünk. Nincs nagy meglepetés és igazán nagy csavar sincs a végén mégis nagyon magával ragadó a film. Aki szereti az ilyen nyomott hangulatot ontó filmeket, annak bejöhet ez az alkotás. Olyan atmoszféra van teremtve, ami kell, hogy elvigye a hátán a képeket, mert a történet lassan hömpölyög. Mégsem éreztem hosszúnak a 100 percet. Nem monoton. Aki már látott Stephen King filmet pl. a Rémkoppantókat, az tudja miről zagyválok.
Egy-két régi holttestet meg a film vége felé a nagy leleplezést leszámítva nincs véres jelenet. Főszerepben a szem elöl vesztett Edward Furlong mint szolgálni kezdő lélek, gondolom őt nem kell bemutatni senkinek. Igaz, inkább, mint egy rocksztár és úgy is brillírozik a szerepében. Szerintem nagyot alkotott a srác. Telitalálat a szerepre.
Antioch amerikai kisváros, ahol egy fiatal nőt brutális kegyetlenséggel megöltek. Az ennek következményeként kiégett hős próbálja élni az életét, ami nem is olyan könnyű, ha elveszítjük azt aki a legfontosabb. Ráadásul ez az esemény megingatja a hitünket is. Ami megint nem könnyű, főleg ha az Travis (Martin Donovan - "A horror mesterei"), a lelkipásztor hite. Szóval megint az a fránya depresszió. Pedig, azóta 3 év eltelt..
Fiatal srác szenvedő alanya lesz egy különös balesetnek, ám csodával határos módon túléli. A csodának mondjuk vajmi kevés szerepe van ebben, ezt majd később. És talán egy pillanatra még meg is hal, azonban három alak visszaküldi az élők sorába egy rejtélyes üzenettel: - Ő jön. A templom Jézus-szobra is könnyekre fakad. Elásott kutya feltámad a kert végében. A hírnökök megint megjelennek. Valami készülőben van...
Ez elég ok, hogy a városi pletyi beinduljon, mindenki csodákat kezd el látni, még ott is, ahol nincs oka, mindenki vigaszt keres és kiutat hétköznapjai válságából. A megmagyarázhatatlan dolgok tovább sokasodnak. A beteg keze meggyógyul és van itt még, ami szem szájak ingere. Mindenkinek van bánata, fájdalma, felednivalója és kérik a gyógyulást, sőt vágyják azt. Amit meg is kapnak a hírnököktől, kiknek Brandon (Edward Furlong) a vezetőjük. A helyi gyülekezetek vezetői is csodát vélnek a dolog hátterében, csak kevés ember van, aki valami más mögöttes szándékot lát. A kisváros élete gyorsan kifordul önnönmagából, amit nem is bánunk, mert egy-két hirtelen hitbuzgó lakónak mi is szívesen lekevernénk egyet.
A helyi Messiás-látványosság lassan nagyobb majális méreteket ölt. Kevés kételkedőink közé tartozó Travis és Morgan (Kelly Linch - "A fiók"), a nyomokat követve rövid kiruccanást tesznek a szomszéd faluba, ahol bizonyítékot találnak Brandon emberi mivoltára. A hely elég rémisztő. Végre egy olyan film ahol a szereplők is be vannak szarva, és nem nyomulnak tovább hős módjára, hanem inkább odébbállnak.
A városban, ahogy egyre jobban fogy a megtalált hit, úgy térnek vissza az önmagukból kifordult lakók panaszai. Ahogy mi is egyre több betekintést nyerünk az illúzió mögé, úgy ér minket a felismerés. Brandon mégsem az a jó arc, akinek kiadta magát. Mondhatnák azt is, nem isten angyala. Innen picit felgyorsulnak a filmbeli események. Jönnek az igazi hit próbatételei.
Érdekes látvány mikor a pap hatásos segítségével megszabadul a test a benne lévő gonosztól és az kigyün, mert ki kell gyünnie. Végül is valahogy meg kell jeleníteni a gonoszt. Végül mindenre választ kapunk, amit nem sejtettünk. Nincs nagy meglepetés és igazán nagy csavar sincs a végén mégis nagyon magával ragadó a film. Aki szereti az ilyen nyomott hangulatot ontó filmeket, annak bejöhet ez az alkotás. Olyan atmoszféra van teremtve, ami kell, hogy elvigye a hátán a képeket, mert a történet lassan hömpölyög. Mégsem éreztem hosszúnak a 100 percet. Nem monoton. Aki már látott Stephen King filmet pl. a Rémkoppantókat, az tudja miről zagyválok.
Egy-két régi holttestet meg a film vége felé a nagy leleplezést leszámítva nincs véres jelenet. Főszerepben a szem elöl vesztett Edward Furlong mint szolgálni kezdő lélek, gondolom őt nem kell bemutatni senkinek. Igaz, inkább, mint egy rocksztár és úgy is brillírozik a szerepében. Szerintem nagyot alkotott a srác. Telitalálat a szerepre.
Mint megtudtam a film történetét adó Frank Peretti által írt A látogatás című könyvet nálunk a hit egyik jeles egyháza jelentette meg. Én magam nem vagyok ateista, mégis az egyházak tömeghipnózisával kapcsolatban vannak fenntartásaim. A teológusok biztos sok helyen beleköthetnének a történetbe, de én nem vagyok az, és hülye is vagyok, ezért nem kötekedem. Mindezek ellenére csak, mert Edward fiú nagyot alakít és teljesen átitatott az áhítat:
(Hehe) az én mércém szerint: 10/6
Nem látom a kezeket!
Mondjátok halleluja!
1 megjegyzés:
Jó film, legalábbis keresztény szemmel. Mert hát mégis ilyenek a szürke keresztény hétköznapok. démonűzés, betegekért való ima, szellemi fejedelemségekkel való harc, efféle. Egy átlag ember nem is tudja ilyen egy mozgalmas élete van a keresztényeknek)))
Mert hát már Jézusnak is ez volt a fő munkaterülete)))
Ha ezt kivesszük akkor csak egy közepes film, az írója miatt talán érdemes megnézni.
Megjegyzés küldése