Død snø - Náci zombik (2009)

0 megjegyzés


-->
Halálra rémült hölgy szalad az erdőben, közben minden létező ágba beleakad, meg-megbotlik, mert valaki üldözi. Persze ennyi futás és bénázás után törvényszerű, hogy minél látványosabban és véresebben összetörje magát minden lehetséges módon, utat engedve a hatásvadász jelenet végére a kamera váltásnak......
Két autónyi bátor fiatal, valami kimondhatatlan nevű norvég világvégi tájon jár, ott ahol már másfél órája nincs térerő és tört angolsággal arról beszélnek hány film kezdődik így, hogy fiatalok elutaznak oda ahol nincs térerő. Mi ez, önirónia? Vagy csak egy elbaszott, erőltetett kezdés. Állítólag egy nagyon népszerű és mindenhol nagy sikerrel vetített film kezdő képsorai. A norvég filmesek az ezidáig egyetlen norvég kultúr-export A-ha zenekar babérjaira törnek, már ami az ismertséget jelenti.
Fiataljaink szeretik a hideget, hógolyóznak épphogy csak nem építenek hóembereket, meg hasonló mókás cuki dologgal ütik el az időt. Amerre az ember (a kamerás) fordul és ellát, mindenütt hó, valahol az erdőben őzikék szökellnek, szóval olyan nagyon idilli a hely, persze angol wc nuku, csak a pottyantós a háztól több méterre, biztos nehogy a fagyott szar odáig bűzölögjön a mínusz 20 fokban. Első este az egyik lány jól be is ijed valami elsuhanó árnytól, még jó, hogy előtte volt toitoi-n. Mindenki beparázik, míg végül látogató érkezik. Csak a szomszéd faszi ugrott át, aki valószínű röpke 100 mérföldre lakik, biztos elfogyott a kávé.
És tényleg kávézgatnak. Majd a büdös illemtudatlan bunkó baljós intelmek közepette jól ledorgálja őket, hogy nem ismerik a hely történetét. Hadovál valami kincsrabló nácikról. Biztos valami elmondhatatlan titkot fecsegett el az öreg, mert ö lészen a következő delikvens, aki tudjátok: meghal nem a szokásos módon.
Másnap reggel az esti party után kijózanodva, a legtökösebb gyerek elindul megkeresni ezidáig meg nem érkezett barátnőjét. (Szerintem ö az, aki oly látványos módon halt meg a film elején.) Mi már tudjuk, hogy hiába megy a fickó, de ez nem egy bábelőadás ahol bekiabálhatunk. Igaz , lehet ő is tudja, nem kell sietnie, annyira izgul, hogy a hójárójával végig-ugratja az utat. Visszafelé úton uzsonnázgatás közben megleli az elhunyt idős csókát egy sátorban, ahová bekukkant. A náci zombi (vagy a kellékes), volt oly szíves és távozás előtt még elfújta a világítást. Ez egy baki asszem.
Maradék hőseink a faházikóban: az egyikük talál egy dobozt 1942-ből ami tele van arannyal. A dagi "braindead"- pólós szereplő elmegy könnyíteni magán, és az egyetlen nimfomániás csaj a bandában utána megy, hogy dugjanak egyet a hideg és büdös vécén. Fő a higiénia!!! El is veszti a fejét, no nem az észvesztő aktus miatt. Idegenkezűség gyanúja áll fenn kérem szépen. Kitör a hiszti és az édes pánik, megjelennek az einsatz-zombik.
Van pár érdekes csavar, a szerepló harapja meg a zombit. A zombi késsel támad. Szerintem mára az élőhalottas filmek sokat vesztettek régi fényükből és ez a megoldás sem segít sokat, hogy adunk rájuk német egyenruhát. Blőd megoldás. Már nem lehet fokozni a zombik ijesztő megjelenését, a német katonáktól meg a legtöbb ember úgyis félt, akkor legyenek máig harcoló német alakulatok a mumusok? Én nem nagyon szeretem a vígjátéknak szánt horror filmeket (persze a kötelezőket leszámítva), mert mostanában már ez is iparággá nőtte ki magát. És ettől sikerült megcsömörlenem. Ha vér, akkor ne legyenek benne már vicces momentumok, ezt már olyan sok filmben eljátszották,hogy az már fárasztó. Megnéznék egy istenigazából kegyetlen véres zombis filmet!
Az első felét a filmnek, azt a rengeteg üresjáratot a szereplők felesleges idétlenkedésével töltik ki az alkotok és a még feleslegesebb gyönyörű tájat mutogatják. Értem, hogy ez a koncepció, de unalmas is. Az igazságos (esetleg igazságtalan) véleményalkotásba beletartozna: a negatívumok és a pozitívumok nincsenek arányban, meg ilyen felesleges okoskodós szarságok. A film második felére, a kezdeti idegesítő dolgokon túltéve magam, ahol beindul a belezés. És van egy pár jól sikerült laza poén... Onnantól kezdve elég fasza lesz a film. De miért kellett erre ennyit várni???? Miért nem volt valami kitalálva az üresjáratok helyett? Szóval itt már vannak véresebb jelenetek. Biztos lesz aki az egekig magasztalja ezt a filmet, de ez nem én leszek. Tudom,hogy ez valahol „tisztelgés,, rá lehet ismerni az elődök hangulatára. Akkor sem. Legközelebb két sörrel meg társaságban nézem meg, talán akkor majd írok egy másik pozitívabb kritikát.
A film két tanulsága.
1, Soha ne állj olyan mögé észrevétlenül aki nagy elánnal darabolja a zombikat.
2.Ha betemet a lavina, köpj egyet és amerre esett a nyálad azzal ellentétes iránybába kezdj el ásni, különben hat láb mélyen végzed szarrá fagyva.
10/6

The Sinful Nuns of St. Valentine - Le scomunicate di San Valentino (1974)

0 megjegyzés


Az 1500-as években járunk, ll. Ferdinánd idején Sevilla-ban, amikor Spanyolországban úgy gondolták, ideje némi rendet vágni a sok bűnös és eretnek között az inkvizíció segítségével.
Esteban, a szőke herceg vad menekülésben van éppen a fentebb említett rendpárti szervezet elől. Valami névtelen gazember, aki konkrétan választott kedvesének az apja, feljelentette őt mindenféle koholt váddal. Ez ugye nem oszt, nem szoroz, mert ha elkapnak, akkor úgyis bevallasz mindent, hála a hathatós ráhatásnak, amelyet mindenféle fájdalmas és erőszakos érvekkel támasztanak alá az inkvizítorok. Apósjelöltje sérelmezi ugyanis, hogy leánya, Júlia a régóta ellenségnek számító Montague család... Ja, bocs. Csak furcsa módon a "Rómeó és Júlia" ugrott be, természetesen véletlenül.
Akkor elölről: apósjelöltje sérelmezi ugyanis, hogy leánya, Lucita a régóta ellenségnek számító Albornos famíliából keresett magának párt. Nehezményezése jeléül gyermekét be is pakoltatja a San Valentino apácazárdába, hogy majd ott jól felszentelik, és élete végéig imádkozással tölti majd életét, ahelyett, hogy a tiltott gyümölcsöt kóstolgatná. Jól megválasztotta a helyet. Nekem legalábbis tetszik.
Főhősünk tehát, miután négy üldözőjét legyakja kard által, erősen megsebesülve szintén ide menekül, ahol Joaquin, a templomszolga segítségével menedékre lel. Az üldözötthöz titokban odahívják kedvesét, ám cellatársa, a szimpatikus Josefa észreveszi a titokzatos elosonást, ezért megzsarolja Lucitát, miután az visszatér, hogy elárulja a főnővérnek, ha nem lesz hozzá "kedves". Igen, sejthetitek, ez a gonosz Josefa borzasztóan megalázza az ártatlan leányzót: jól kinyalja. Szörnyű, hogy bírta szegény. Na, mindegy.
Miközben Esteban bújdokol, szemtanúi lehetünk egy klastrom hétköznapi életének is, mondjuk félmeztelen apácát korbácsol meg a Főtisztelendő Anya a többiek előtt. Josefa egyre közelebb áll már a férfiszívhez, ugyanis kéjesen nézi végig a produkciót, ám ez sem menti meg attól, hogy valaki jól le ne döfje egy késsel.
Kitör a botrány, ráadásul a gyanúsított maga az ártatlan kis Lucita, aki hamar félmeztelenül találja magát egy kínzóeszközön lógva. Naná, hogy bevallja a gyilkosságot, ki nem tenné, azon a kényelmetlen kötélvégen, ráadásul bízik abban, hogy befolyásos apja meg tudja menteni a máglyahaláltól. Ne fogadjunk rá.
Kedvese eközben elhiszi, hogy a Főtisztelendő Asszony segíteni akar neki, mert elrejti őt saját szobájában, pedig az csak a faszra ácsingózik, mert olyan gonosz kurva, mint amilyennek kinéz. A szent cél érdekében, hogy majd a nő segít kiszabadítani Lucitát, alaposan megdugja Őszentségét. Tévedett, de azért szerintem megérte. A ribi meg hálából kinyírja a jószívű templomszolgát, és erősen gyanítható, hogy a nimfó Josefa-t is ő tette el láb alól.
Miután a szőke herceg rájön a galádságra, elmenekül a zárdából, aminek kurvára ideje van, bár én még elkezelgettem volna néhány csóró nővért a helyében. Szintén névtelenül -bazzeg, mint a kommunista időkben- feljelenti a zárda főmuffját, ám ő megalapozottan. Megteszi a közeledést leendő apósa felé is: felajánlja, hogy az időközben börtönbe szállított lányát kiszabadítja. Az meg kapva kap az alkalmon, de nem jön össze: cellájában ugyanis csak egy vén boszorkányt találnak, Lucita meg sehol.
Onorio atya, a helyi inkvizítor-vezető kivizsgálja a feljelentést, és borzalmas dolgokat lel az apácazárdában: többek között rajtakapja a gonosz főnővért két hamvas apácajelölttel az ágyában. Fene a jó dolgukat. De mindez nem elég, mert a kertben pedig egy halom hullát fedeznek fel. Mi is ilyenkor a logikus lépés? Nem, nem elégetni a lotyókat, hanem a szép nagy kolostorba befalazni az apácákat. És persze nem rest Lucitát is közéjük zárni.
A többi pedig már történelem, legalábbis nekem, aki végignéztem a filmet.

Őszinte leszek. Kicsivel többet vártam.
Hazánkon kívül a '70-es években már bőszen tombolt az exploitation-hullám. Itthon más tombolt.
Az exploitation-filmek leginkább a szex és erőszak házasságából születtek, és tabutémáik semmiképpen nem Hollywood-ba illők, mint ahogyan költségvetésük is picinyke egy onnan számazó filmhez képest. Gyilkosság, nemi szervek, erőszak, kínzás, szex, kis költségvetés, gyengécske forgatókönyv és gyengécske színészek. Persze születtek jobb mozik is ebben a kategóriában, de azért leginkább ez a jellemző. Ezt én természetesen nem negatívumként említem, bármennyire is annak hangzik. Ennek a műfajnak aztán különböző ágai nőttek, mint a Blaxploitation, Sexploitation, Nazi exploitation, és még sok más mellett a Nunsploitation. Ez utóbbi, mint neve is mutatja, az apácákra szakosodott.
Talán így már érthető csalódásom. Több csöcs, több halál, több perverzió, bozontos puncik. Ezt vártam. Viszont eme hiányosságai mellett egy egészen korrekt és visszafogott mű született. A történet rendben, kellemes és még izgalmas, fordulatos cselekményű is. Annak ellenére, hogy a "Rómeó és Júlia" alaphelyzet mellett igen gyakran ugrott be még Edgar Allan Poe neve is. A rendező és a színészek szintén jól teljesítenek, külön kiemelném a Főtisztelendő Asszonyt, aki a végére teljesen jól nyújtja az őrültet. Mint ahogyan látványos a bezárt apácák tombolása, na és persze a félmeztelensége is. A horror kategóriába sulykolták az imdb-n is, ezért én sem teszek másként, bár nem szívesen.
Nyugodtan megtekinthető, tényleg korrekt munka, bár a zsáneren belül viszont halovány.
Egy 10/6 a jutalma.
In Aeternum. Amen.


Egy amerikai farkasember Londonban - An American Werewolf in London (1981)

0 megjegyzés


-->
Filmes alapvetések kimeríthetetlen tárházát biztosítják a rémfilmek szerelmeseinek a vámpír, sorozatgyilkos, vagy a feledhetetlen kategóriába tartozó óriás hüllők, a béna mellényúlások. És sajnos, legalább ennyire elcsépelt a felsorolásból mellőzött farkasemberes történetek tömkelege is. Szóval, a filmgyárak egyik kedvenc visszatérő réme időnként felbukkan több-kevesebb sikerre.l Az alap a King-féle Ezüst pisztolygolyók, vagy nem is oly rég még az Underworld vámpírra vadászó ázott kutyaszagú farkasai hódítottak a vásznon, és ott volt a felemás Van Helsing, vagy a jól összerántott Dog Soldiers stb... Eme leírás is bizonyítja nincsenek mellőzve, időnként leporolják a bestoppolt naftalinszagú jelmezeket, amint valamelyik rendező úrnak kiürült a malacperselye, és a kedves feleség hisztizik egy új nercbundáért, apa összedob valami lerágott-csont farkasemberes produktumot. Aztán jönnek az előzetesek... A csábító a mézesmadzag, mi meg majd jól beülünk a moziba és lesz nagy pénzcsörgés, lesz bunda, új limuzin meg 600 folytatás.
Jack (Griffin Dunne) és David (David Naughton) a két kalandra éhes turista európai barangolásának jelenlegi helyszíne egy eldugott kis angol falu, a hozzátartozó ködös tájképpel, szürkeség, birkák, meg a nem Shakespeare-en szocializálódott bájos helybeliek. Kocsmába tévedvén valami melegítő nedűre szomjazva, az angolok hűvös arroganciája fogadja őket. Gúnyos megjegyzésekből nincs hiány, nem is csoda hát, az élcelődés után nem veszik komolyan a jó tanácsokat sem. Útról le ne lépj! Kerüld a mocsarat!
Hőseink valami rossz tréfának vélik a dolgot és persze szarnak az intelmekre. Lesz még nagyobb köd, farkas-vonyítás, para, futás, sikítás, csupa férfiatlan dolog. Hehehe. Így nem is jutnak nagyon messze, David a kórházba... Jack a temetőbe.
Túlélő hősünk soká lábadozik az angolok kedvenc klinikáján, ahogy lenni szokott unalmában jól össze is melegszik az egyik ápolónővel, elvégre ez minden férfi álma. No persze, nem lehet minden happy, halott barátja Jack kísérteni kezdi (ez egy ilyen film) és kérleli legyen férfi, nyírja ki magát. A laikusok persze most felhúzott szemöldökkel ülnek és néznek tanácstalan, most mi a szar van? Majd mindjárt megtudjátok... Csak egy reklám.
A kórház pályát tévesztett főorvosa nyomozásba kezd, a szálak persze, hogy a ködös kisvároskába vezetnek. Itt az egyik beszari alaktól megtudjuk Dávidka át fog alakulni, de nehogy valami hernyó-pillangó metamorfózisra gondoljunk, hanem valami olyasmire amely miatt emberek fognak meghalni. Végül hiába minden melléduma, megtörténik az átalakulás és erre egy jó órát kell várni, de megéri. A látvány valami eszméletlen, szerintem a film elkészültének évében(1981) a legkibaszottabb trükk volt. (Versenyre kel a másik legistencsászárabb Hellraiser-mutatvánnyal, amikor is a faszi életre kell a padlóra cseppent vértől). Ezek semmi máshoz nem foghatók. Nos, az immáron farkasszőrbe bújt antihős kegyetlen ámokfutásba kezd. Az utcabeliekkel kezdve, bezárólag a Temze parti hajléktalanokkal.
Másnap ráébredvén tettei súlyára, az unalmas önmarcangolás helyett a megölt lelkek társaságában tölti idejét. Persze ma sem lesz érfelvágás, csak a szokásos esti farkasosdi, a mai helyszín egy pornó-mozi, ahol Jack széteső-félben még elmond egy monológot. Aztán a perverz nézők álló farokkal pusztulnak. Lesz nagy baleset az utcán, persze nem a statisztikák miatt... Meg sok-sok vér, még több tetemmel. Aztán gyorsan legördül a függöny, akarom mondani szaladnak a betűk lentről felfelé.
A rendező a forgatókönyvet is jegyző John Landis (Harapós nő, Három amigo, Oscar), minden cicoma és felesleges percek nélküli, de annál faszább iróniát sem nélkülöző történetet kerekített. A trükkökért felelős Rick Bakernek azóta van vagy 6 Oscar-szobor a polcán. Ez így elég impozáns, szerintem. Viszont amikor újra megnéztem a filmet és picit utána olvasgattam az internet csodálatos világán, mit gondolnak mások a műről, találtam egy ilyen hozzászólást- ''Jó film és a látvány önmagáért beszél, jól meg van csinálva, de a Ginger Snaps sokkal jobb ennél, élethűbb a farkasember, és a történet is nagyon ott van.,," Na, én ennél a pontnál elkezdtem visítani, mi a lószar köze van ennek a két filmnek egymáshoz , jamegvan, abban is farkasember szerepel... Ezen kívül??????

Viszont észrevettem egy bájos dolgot is (hála a "Harv Eszter" egyik írójának), a filmben a dalok a holdról szólnak, nem tudtam mi a fura a zenében, kösz az infót! Jók legyetek,szép álmokat! Én meg addig futok a holddal! Azért nem írtam ide, betűkkel, hogy váuuuuu (vonyítás), mert az olyan erőltetett, hopsz... Leírtam.
10/9



 
Copyright © Filmboncolás Blogger Theme by BloggerThemes & newwpthemes Sponsored by Internet Entrepreneur