A halál után - Unrest (2006)

Bizony, veszélyes az ősi isteneket, démonokat, szellemeket és egyéb természetfeletti entitásokat zargatni, baszogatni. Erről minden horrorkedvelő megbizonyosodhatott már több ezredszer, lévén fő zsánere a filmművészet eme szegmensének ez a téma… Bolygatnak idegen tojásokat, veszélyes könyveket, ősi csontokat, sírokat, halottakat és a franc se tudná még felsorolni, mi minden támadhat az egyszerű emberre, ha éppen egy horrorfilm szereplője.

Az alapséma tehát megvan, húzzunk rá valami egyszerű sztorit, hullákkal, gyilkosságokkal, több-kevesebb feszültséggel. A 2006-ben USA-ban megrendezett After Dark Horrorfesztivál egyik szereplője volt a 8 közül ez a film. Független alkotás, ez speciel segít feldolgozni a néha valóban amatőr hangulatot, és az egészből sugárzó „olcsóságot”. Hogy a felvételek szándékosan olyan kezdetlegesek, mint amilyenek, vagy az alacsony költségvetés nem engedett meg jobb kamerát, azt nem tudom.

Alison, medikustársaival némi hidegsebészkedést végeznek, azaz boncoláson vesznek részt. A holttestek külföldről kerülnek a tanulók elé gyakorlatra, így semmit sem lehet tudni eredetükről. Így van ez azzal a női tetemmel is, amely randán össze van vagdosva (a jó fantáziájú ifjak rögvest szado-mazora gondolnak, naná, én sem tenném másként...), és rögvest ájulásra készteti Alisont. No persze, tudjuk meg később, nem a látványával, hanem a leányzó egyszerre csak megérzett valamilyen „jelenlétet”, szellemet. A marhára ateista hölgy rögvest elkezd hinni a szellemekben, és szinte megszállottan (állásával játszva) nyomozni kezd a nő ügyében… Ki volt, honnan hozták, és mi történik vajon? Mert történik ez-az. Társa kedvese meghal, egyszerre csak elvérzik egy bonctermi látogatás után, és sorra hullnak mindazok, akik kapcsolatba kerülnek a testtel. Főszereplőnknek egyre sürgősebb kideríteni, mi is a stájsz, mert már a fickója is alig ússza meg élve a kísértettel való találkozást.
Végül, nagy nehezen sikerül összeszedni a hihetetlen történetet: a hulla egy régésznőé, akit Dél-Amerikából szállítottak a kórbonctanra, ám halála előtt már kurvaként kereste a betevőt… (Hehe, mindenféle perverzióra hajlandó volt!!!). Állítása szerint feltárt egy azték tömegsírt, amelyben 50ezer feláldozott testet talált… Aztán megőrült, és mielőtt egy diliházban megölte magát, ócska ribanc lett, aki megaláztatta magát mindenkivel… (Én mé’ nem találkozok ilyenekkel???)

Szóval megháborgatott termékenységisten szállta meg a testét, hogy kibasszon vele. A feladat pedig adott Alisonnak: rendbe kell tennie a dolgokat, mielőtt ő is megszívja.

Hát ennyi. Leírva nem is hangzik rosszul, de azért ne kezdjünk ünnepelni egy újabb 10-ből 10-est.

Mint fentebb már említettem, a megvalósítás elég pocsék, ha ezzel a sivár hullaházak légkörét akarták így bemutatni, az oké, de vajon miért bujkált bennem folyton valami olyan érzés, mintha egy 80-as évekbeli filmet néznék? Néha unalomba fullad, előfordult, hogy elkalandozott a figyelmem közben, és úgy rángattam vissza magam a filmhez. Márpedig ez egy horrornál elég nagy hiba. A történet maga tucat, ilyet bármikor kiizzad magából bárki, ha felkérik rá. Engem miért nem???

Pozitívum, hogy az effektek nagyon jók lettek. Nehéz is lett volna elcseszni, ugyanis valóban hullaházban forgattak, és valódi holttesteket használtak a filmben. Néha kimondottan olyan, mintha egy oktatófilmet néznénk a boncolásról. Esetenként elundorított, amikor szereplőink hullakádban kotorásztak, az tényleg randa volt, főként, amikor még alá is merültek a lében… A szereplők hozzák az amatőrfilmesnél alig jobb szintet, a két főszereplő filmsorozatokban remekelt eddig nagyrészt, és gyanítom, nem is kapnak soha Oscar-díjat. (Bár a csaj kapott egy „Horror-díjat” a fesztiválon, biztosan azért, mert kellett valakinek adni, no meg elég kellemes a külseje, én is díjaznám…)

Összehordtam itt pozitívumot, negatívumot egyaránt, kérdezhetnétek, mi a retket is akarok mondani tulajdonképpen? Csak annyit, hogy azért nézd meg, még mindig jobb, mint néhány mainstream mozi. Speciel a Max Payne helyett inkább ezt ajánlom. Egyszer érdemes leülni vagy heveredni egy üres délutánon elé, és végignézni.
Utóírat: égető kérdés, mi a faszt kerestek az aztékok Brazíliában? Tudtommal bőven a Mexikói-félszigeten tengették életüket.

10/5