Star Trek (2009)

Raki:

Régi és új. Nem lehet elválasztani a kettőt, hiszen a „régi” trekken nevelődött ember számít csak trekkernek. A kedvencem a első, a negyedik, és a hatodik mozifilm, mind a mai napig. És, noha a Next Generation ismertetett meg az ST világával, a róluk készült filmek elég csapnivalóak lettek, talán a tizediket leszámítva. Így hát óhatatlanul is, de adja magát az összehasonlítás, hiszen J.J. Abrams, szakított ugyan a régi elvekkel, mégis egy nézhető, élvezhető, és meg merem kockáztatni, hogy továbbvihető valamit alkotott.
Az egy percig sem lett titkolva, hogy a Star Trek felett eljárt az idő. Hogy kellett-e ez a vérfrissítés? Valahol igen. Az öregek fanyaloghatnak ugyan, de az akkori célközönség már nem elég egy anyagilag is sikeres film elkészítéséhez. A mai célközönség egy kicsit már más alapokra helyezi a jó mozi fogalmát. Kellett hát egy alkotás, mely mindkét oldal igényeit kielégíti, új rajongókat szerez, ne adj isten még arra is hajlandóvá teszi őket, hogy egy kicsit utánanézzenek az előzményeknek, miérteknek, és hogyanoknak. Az öregeknek be kellett érniük egy pár nekik szánt poénnal, és egy hál istennek összességében jól sikerült szereplőválogatással.
A történet rém egyszerű, nem vonja el a figyelmünket a látványtól.
A USS Kelvin névre hallgató, föderációs csillaghajó összefut egy magát Romulánnak való, roppant dühös, és nagy hajóval rendelkező, jövőböl érkezett valakivel, Neroval, aki, a még meg sem született Spockot keresi. A csillagflotta vitézül harcol ugyan, de jó pár év tecnikai hátrányban vannak, és ezen már a hip-hop kapitánnyá avanzsált Id. Kirk sem segít. Mindenestre lehetővé teszi a legénység, és születőfélben lévő gyermeke megmenekülését az önfeláldozásával. Látványos kezdet.
Aztán belepillanthatunk az ifjú Kirk, és Spock hányattatott sorsába, és konfliktusaikba, melyek egyenesen a csillagflottához vezetnek. Bepillanthatunk a megoldhatatlan Kobayashi Maru tesztbe, és tanúi lehetünk Kirk nem túl etikus csalásának is. Amely csalás egyrészt Spocknál, a teszt készítőjénél, másrészt a flotta vezetőinél is kivágja a biztosítékot.
Időközben Nero is beindul, és elkezdi bolygópusztító ámokfutását. A flotta hajóit ledarálja, a bejáratás alatt lévő Enterprise, rajta a későbbiekben már legendássá váló legénységgel, késve érkezik. De sebaj, felveszik ők a kesztyűt, és jól kipofozzák a gonoszt a világegyetemből.
Hajtsunk hát fejet a rendező előtt, aki nagy merészen meglépte azt, hogy egy új, és alternatív Startrek világot hozott össze nekünk.
A szereplőválogatásra is visszatérnék még, pár szó erejéig. Számomra az igazi telitalálat, az új Spock volt. Zakariás gyerek már Sylarként is elnyerte a tiszteletem, így hegyes füllel pedig, majdhogynem a fiatal Leonard Nimoy klónja. Kirk is elmegy. Arrogáns, öntelt, igazi kis felpofozni való tahó. Uhura jó bőr, bár kissé öregebbnek tűnik a kelleténél. McCoy doki is szerencsés szereplőt kapott, jól hozta a zsörtölődő ifjú csontot. Scotty első jelenete fantasztikus lett, aztán a többi már nem annyira. Na, jó, teleportálós megmozdulása jópofa volt még. Chekov idegesítő lett az erőltetett akcentusával. Sulu gyereknél akkor kaptam frászt, amikor előkapta az összehajtogatható szamurájkardját. Felbukkant még a kötelezőnek mondható Gomez zászlós is, bár itt nem ez volt a neve, talán ezért is halt meg olyan piszok gyorsan, és kevésbé látványosan.
És ugyan nem említhető egy kalap alatt a klasszikusokkal, mégsem nézhetetlen, sőt élvezhető. Ugyanilyen élvezhető lett volna akkor is ha lemarad a Startrek megnevezés, és más a hajók designja. Látványos, akciódús sci-fi, se több, se kevesebb. Én nem fedeztem fel benne, azt a sajátos, trekkes hangulatot, ami annyira megfogott, a régi mozifilmekben. A mai fiatalságot nem lehet már moralizálással, és a világ aktuális problémáira reagáló filmmel a mozikba csalni. Maximum akkor, ha világvégés a sztori (lásd pl A nap amikor a Föld megállt), vagy nem is tudom. Aki először lát Treket, annak tetszeni fog. Aki sokadjára, annak meg nos… Kis fanyalgás után elfogadható. Szóval, félreértés ne essék, meg kell nézni. Lehetőleg moziban.
A folytatás immár biztos. Nem tudhatjuk mi vár ránk, hiszen a világ kizökkent medréből, és egy új idővonal nyílt meg hőseink előtt. Megvan a lehetőség, hogy egy elgondolkodtatóbb történettel, mind a régi, mind pedig az új rajongók jól járnak. Ha pedig csak az újakra koncentrálnak, akkor fájni fog a szívem. Nem ezt érdemeljük.
10/7 még így is. Mert nézhető. Mert látványos. Mert a szereplők jó része hozta, amit kellett. De ez a Startrek, már nem az a Startrek.
Itten láthatóak a IMDB -s értékelések
Érdemes megnézni a régebbi mozifilmek linkjeit is, kíváncsi vagyok hogy 1-2 év múlva ennek az új alkotásnak hol áll meg a szavazataránya.
Hosszú, és eredményes életet kívánok mindenkinek !

Csabex hozzáfűzése:

Természetesen nem állom meg, hogy ne toldjak a filmhez a magam részéről is néhány dolgot. Főként, mivel együtt néztük meg Raki barátommal a moziban az épp analizált Star Trek-et.
Jómagam nagy kedvelője vagyok a sorozatnak. Na jó, ez hazugság, illetve féligazság. Én kimondottan csak az eredeti „Original Series”-ért vagyok oda, a többi valahogy nem érdekel. Még Picard-ot elviselem, de Janeway-től a hideg ráz, a feminizmus kivirágzásának elbaszott terméke.
Van valami igazi űrkaland íze a réges-régi történeteknek. Nincsenek látványos űrharcok, villogó lézerek (illetve fézerek), a franc sem kíváncsi arra, hogy két makett negyedórán keresztül színes vonalakat lődöz egymásra. Emberközpontú, néha űrkrimi is, megoldandó rejtélyek, és minden bájosan technicolor. A hátterek, a díszletek részemről másodlagosak, lehet szuperlátványosan is fost készíteni sztori nélkül.
Érthető hát a film készítésének hírére a fanyalgásom, ráadásul a prequel-ek mostanság megnövekedett száma amúgy is megfekszi a gyomromat. J.J. Abrams meg egyenesen félelmet keltett bennem (egyszer már én is élhetek ezzel a szar szöveggel), megtudván, hogy a Lost című űberunalmas sorozathoz is erősen köze van. Jujj. (Most látom, 2011-re készül közreműködésével a „Sötét torony” című film Stephen King-től).
Szóval a kételyeim legyőzve mégiscsak meg kellett néznem ezt a produkciót. Szerencsére jól döntöttem. A sztori fentebb olvasható, úgyhogy egyenesen rátérhetek a lényegre.
Ez egy igazi popcorn-mozi volt, de a jobbik fajtából. A történet nem volt igazi Star Trek módra megcsavargatva, ezt nagyon hiányoltam, hiszen hasonlítsuk össze mondjuk az első mozifilmmel, ég és föld. Ma az akciók idejét éljük, a látványos, ámde semmitmondó tartalmakkal, olyanok a mainstream produkciók (tisztelet a kivételnek), mint a szép csomagolású ajándékdobozban rejtőző szardarab. De nem siránkozom tovább, mert hibái ellenére mégiscsak nézhető alkotással van dolgunk.
A szereplők nagyszerűek, úgy látom, a casting rohadt alapos volt, és bizony ez a Zachary-gyerek valóban tökéletes az ifjú Spock-nak, de Kirk-öt is ilyesminek képzelné ifiként az ember. McCoy is perfekt, a többire nem térek ki, de elégedett vagyok velük. Jópár kikacsintás volt a nézőkre, a trekkerekre, tanúi lehetünk McCoy és Spock állandó szópárbajai születésének, Kirk ifjúságának, és Leonard Nimoy is felbukkan az idős vulkáni képében.
Ami zavart: minek kellett az elején az az autóeltulajdonítás az ifjú és madárijesztő külsejű kölök-Kirk-kel, megmagyarázhatatlan, hacsak nem ezzel az anakronizmussal (amely minden trailer-ben szerepel) csalogatták az egyszerű nézőket, hogy ne félj, annyira azért nem elszállt világ ez, gyere, neked is jó lesz… Azt meg végképp nem értem, hogy a kocsiban megszólaló zene mi a faszért a Beastie Boys: Sabotage. Jóhogynem Britney Spears? Lehetett volna esetleg a film kedvéért összedobni valami zenét, de nem, a mára már szinte elfelejtett nóta szól. Hogy a romulán űrhajó belülről olyan, mint valami vastelep, vagy cigányputri udvara, az már csak furcsálkodó homlokráncolást préselt ki belőlem. És a központi faszság, amely dühít: mi ez a kurva szerelem Spock és Uhura között? Miért kellett, magyarázza meg valaki? Ilyenről soha szó nem volt, erre semmi nem utalt soha, de kellett, biztosan a tini marháknak, akik majd nagyot sóhajtanak a romantikus jeleneten, amikor a feka muff a hirtelen mély érzelmű vulkánival hetyeg. Anyátokat. (Illogical, mondaná Spock)
Viszont ezen túl kellemes 127 percet élvezhet az ember, kalandok, akciók, még humor is. Szóval félretéve a mozzanatokat, amelyek kissé lelomboztak engem, nem rossz kis folytatás ez. Remélem lesz több része, mert igen, jobban esik a Star Trek, ha a jó öreg Kirk-féle Enterprise kalandjait látom. Nem beszélve arról, hogy csupa új lehetőség nyílt meg, hiszen ez egy alternatív világban játszódik, nem az eredeti történetvonalon. Egye fene, még sorozatot is készíthetnének belőle, nem bánnám.
Moziban kell megnézni, és most, hogy aludtam rá egyet, tőlem is kap egy 10/7-est. Mert nem tudom feledni a történet haloványságát, ez egy Star Trek-hez képest súlytalan.