Forgatókönyv-írónk Everett De Roche, aki ebben a műfajban a fentebb említett gyilkos vaddisznós "Pokolszülött"-et álmodta meg még anno 1984-ben, és emellett olyan történeteket vetett papírra, mint a "Vágóhíd négy keréken" és a szintén említett "Véres hétvége". Emellett számtalan sorozatban vett részt ötletadóként, olyanokban, mint a "Matlock" és "Flipper"... Bár nehéz dolga nem volt ezzel a sztorival, mert lehetett volna egy tucathorror is a panelek alapján, ámde rendezőnk, Jamie Blanks gondoskodott az egész életre keltéséről és a feszültség adagolásáról. Az ő kezéhez tapad a "Véres Valentin" 2001-es feldolgozása, ahogyan a sokadszor szóvá tett "Véres hétvége" és a "Rémségek Könyve" is. Egy rossz szó nem lehet erre a munkájára, el kell ismernem, meglepően ügyesen sikerül megteremtenie a terror hátborzongató légkörét. Nem lehet szó nélkül elmenni a színészek tökéletes alakítása mellett, és itt külön kiemelném a megfélemlítettséget bravúrosan átéreztető egyetlen női szereplőt, Nadia Farès-t , és a szadista gyilkos suttyókat alakító arcokat, (David Lyons, Mathew Wilkinson, John Brumpton)... A direktoré mellett ő munkájuk tette kiemelkedővé a többi hasonló film dömpingjéből a "Storm Warning"-ot. Csapjunk bele a nem túl gordiuszira sikeredett cselekménybe:
A középkorú juppie pár, Rob, az ügyvéd, és francia felesége, Pia egy horgászással egybekötött csónakázás mellett döntenek kikapcsolódásképpen. Bambulás közben belekeverednek egy sekély földművelésre használt csatornába, ahol már nem lehet csónakkal tovább menni, ráadásul hatalmas vihar kerekedik. A pár menedéket keresve egy farmra jut, ahol senki nincs, behatolva a házba, telefont keresve konstatálhatják, hogy egy igazi disznóólba kerültek, és nem lenne szerencsés megvárni a házigazdákat. A férjben a meggyőződés akkor szilárdul meg eme irányban, amikor felfedezi a távol lévő tulajdonosok marihuána-ültetvényét. Késő bánat, hazatér a nyakig felfegyverzett társaság, Jimmy és Brett, no meg apjuk Pop, aki azonban azonnal nyugovóra tér. A família igazi világtól elzárt kis közösség, a vidéki suttyóság minden ismérvével felszerelve, tele gyűlölettel és az erőszakra való hajlammal. Nem erőltetik meg különösen magukat vendéglátóként, és némi alázás után rögvest foglyokként tekintenek a párra. És elkezdődik a pokoljárás. A levegőben feszülő fenyegető erőszak szinte tapintható, és nyílvánvaló, hogy eszük ágában sincs elengedni a szerencsétlenül járt házaspárt. A szellemi terror alatt álló áldozatok előtt már kirajzolódik a nemsokára fizikaiba is átcsapó durvulás. Hamarosan a pajtába zárják őket, puskatussal szétzúzzák Rob lábát, és vonzó felesége előtt igencsak sötét jövőt rajzolnak fel, nemi erőszakkal és minden egyéb csemegével megterhelve...
Ha azt hitték, hogy ezzel kimerült a borzalom tárháza, hát tévedtek, felébred ugyanis a jó öreg Pop, aki még ebből a családból is kiemelkedik hideg szadizmusával. Menekülni kell, mielőtt eljön a reggel, vagy a kanos papi megkívánja a szép Pia-t. Ideje lesz némi ellenállást tanúsítani, mert különben a biztos halál várja őket hosszas megaláztatások után... Ez az a helyzet, amelyben vagy te
ölsz, vagy téged ölnek meg, így ideje félretenni minden gátlást, és a feleség nem rest megtenni ezt...
Gyomorszorító atmoszféra lengi be az egész mozit. Szinte tapintható a fenyegetettség, és a megaláztatások ökölbe szorítják a tehetetlen ember kezét. A néző érzi a kiszolgáltatottságot, és mi más kellhet ahhoz, hogy együtt gyorsuljon a pulzusod az áldozatokkal? Brutális és kegyetlen erőszakkal átitatott jelenetek, súlyosan lélekre telepedő nyomasztó hangulat, és izgalom, ahogyan főhőseinkért szorítani kezdünk. Mert eleinte még nem is kimondottan szimpatikus a házaspár, gazdagok és szépek, könnyedén éldegélő befutott figurák. Aztán, ahogy durvul a helyzet már akaratlanul is melléjük állunk lélekben.
Kiemelendő még a fényképezés. Gyönyörű tájakat láthatunk, megspékelve a közelgő vihar nyomasztó képeivel, majd az égiháborúban fürdő roncstelep-szerű farm a villámok fényében igen hátborzongatóan hat. A halálesetek és az ötletes vérengzések igen "élethűekre" sikeredtek, ha élhetek ezzel a képzavarral. Minden szempontból jól sikerült túlélő-horror ez, hatással volt rám, és bár csak a végére indul be a gyilkolászás, végig érezhető a feszültség, és az erőszak mindent átitat benne... Fentebb említettem az alaptörténet ismerősségét, és ami leginkább beugrik, az a "Sziklák szeme", a "Texasi láncfűrészes..." és a "Halálos kitérő". Lehetne egy mondattal is elintézni, a "szokásos gyilkos-família-terrorizálja-az-embereket" kitétellel, mégis tartalmaz némi pluszt, az ügyesen megteremtett légkörrel. Csakis ajánlani tudom, megérdemel egy 10/9-est. Uff.
Ha azt hitték, hogy ezzel kimerült a borzalom tárháza, hát tévedtek, felébred ugyanis a jó öreg Pop, aki még ebből a családból is kiemelkedik hideg szadizmusával. Menekülni kell, mielőtt eljön a reggel, vagy a kanos papi megkívánja a szép Pia-t. Ideje lesz némi ellenállást tanúsítani, mert különben a biztos halál várja őket hosszas megaláztatások után... Ez az a helyzet, amelyben vagy te
Gyomorszorító atmoszféra lengi be az egész mozit. Szinte tapintható a fenyegetettség, és a megaláztatások ökölbe szorítják a tehetetlen ember kezét. A néző érzi a kiszolgáltatottságot, és mi más kellhet ahhoz, hogy együtt gyorsuljon a pulzusod az áldozatokkal? Brutális és kegyetlen erőszakkal átitatott jelenetek, súlyosan lélekre telepedő nyomasztó hangulat, és izgalom, ahogyan főhőseinkért szorítani kezdünk. Mert eleinte még nem is kimondottan szimpatikus a házaspár, gazdagok és szépek, könnyedén éldegélő befutott figurák. Aztán, ahogy durvul a helyzet már akaratlanul is melléjük állunk lélekben.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése