The Ferryman (2007)

Most egy olyan film kritikája következik, amely jókora hátránnyal indult nálam, ugyanis bevallom őszintén, hogy ezt megelőzően sem a film rendezőjéről (Chris Graham), sem magáról az alkotásról nem hallottam egyetlen elismerő mondatot sem. Igaz ugyan, hogy negatív kritikát sem fogalmaztak meg róluk, de az most nem fontos. Lényeg, hogy tapasztalatom szerint azok a filmek, amelyek ennyire visszhang nélkül maradnak azok vagy az értékes műremekek, vagy a csapnivaló celluloid-szemét kategóriájába tartoznak. Nos, bár nem vagyok megáldva semmiféle látnoki képességgel, de volt egy olyan gyanúm, hogy ebben az esetben nem egy méltatlanul mellőzött filmművészeti gyöngyszemmel lesz dolgom. Sejtésemet alátámasztotta az a tény is, hogy Chris Graham az itt boncolgatni kívánt filmet leszámítva, tulajdonképpen semmi kézzel foghatót nem tett le a filmgyártás asztalára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehet az első komoly próbálkozása azonnal mozitörténeti gyöngyszem, ám sajnos nagyobb az esély arra, hogy alkotásainak műsorra tűzéséért a Film+ fog könyörögni, mintsem valamelyik filmfesztivál.

Mielőtt azonban látatlanban ítélkeznénk a film felett, nézzük miről is van szó. A "Révész" című film nyitó jelenete meglehetősen jóra sikeredett és egy igen izgalmas horrort engedett sejtetni. Éjszaka a viharos tengeren hánykódó halászhajón két, az őrület határára került, ember küzd egymással, miközben egy túlvilági hang morogva követeli a jussát. Az egyik halász kést döf a másik nyakába, aki ahelyett, hogy meghalna kihúzza azt magából és megöli, majd hogy felgyülemlett feszültségét levezesse, fel is darabolja támadóját. A film első jelenete nyugodtan kijelenthetjük, hogy rendben van, a műfaj minden követelményének eleget tett.Ezek után érthető, hogy egy pörgős, eseményekben gazdag, vérbeli horrort vártam. Nos úgy látszik Graham mester ezen a ponton bizony (ahogy azt labdarúgó berkekben mondják) "belehalt a szépségbe". Nem bírta el a rá nehezedő terhet. A film ugyanis a nyitójelenettel sajnos el is éri a csúcspontját, hogy onnan kezdve, egészen a film végéig, fokozatosan zuhanjon. A teljes kudarctól, a nézhetetlen kategóriától végül éppen a befejező néhány jelenet menti meg.

A sokat sejtető rövid kezdetet követően egy nagyon hosszúra nyúlt rész következik, amelyben egy fiatal pár, két másik párt hat napos sétahajókázásra visz, természetesen nem haveri alapon, hanem jó pénzért. Az első nap szinte semmi sem történik csupán megismerhetjük a karaktereket, aminek tulajdonképpen az égvilágon semmi értelme nincsen, csak felesleges fél órát vesz el az életünkből. Ezt követően ha nehezen is, de végre valahára leszáll az este és úgy körülbelül negyven perc után elkezdődik a film érdemi része. A gondtalan sétahajókázás megszakad, amikor segélykérő jeleket fognak majd rövid tanácskozás után a hajó vezetői úgy döntenek, segítenek a bajba jutott ismeretlenen. Így kerül a fedélzetre a nyitójelenetben már megismert nyakon szúrt fickó, akinek azon kívül, hogy rákos, különösebb baja nincsen. Halkan meg is jegyzi, hogy "úgy látszik rossz testet választottam". A történet innentől kezdve szerencsére ismét sebességet vált, és aki még nem aludt el, vagy nem kapcsolta ki a lejátszót, egy egész tűrhető befejezést láthat.

Nem akarom lelőni a film lényegét, bár nem tudom hányan fogják ezek után megtekinteni eme alkotást, de annyit elárulnék, hogy a beteg testbe zárt és a "révésznek" tartozó lélek, minden áron igyekszik megszabadulni gazdájától mégpedig úgy, hogy egyik testből a másikba költözik. (Ennél többet nem kívánnék mondani, mert ki tudja, talán valaki mégis megnézi Chris Garham főművét) A film befejező harmada már egész nézhetőre sikeredett. Még azt is megkockáztatnám, hogy helyenként kifejezetten izgalmas. Egyedüli probléma talán csak az, hogy kevés lehetőséget ad a találgatásra, túlságosan egyértelművé teszi, hogy a hajón levők közül kiben van éppen a halált kijátszani igyekvő lélek. Mindezt leszámítva, az utolsó harmadával a film valamelyest javított az összképen, de így is egy erősen közepes, egyszer nézhető mozi kerekedett belőle. Nagy kár, mert a történet, az első jelenetről már nem is beszélve, sokkal több lehetőséget rejtett magában. Itt kell megjegyeznem, hogy nagy hibája még a filmnek, hogy a szereplők teljesen felesleges bemutatása, a történet kibontásának kárára történt. Mert amíg a teljesen jelentéktelen és semmiféle jellemfejlődésen át nem eső szereplőket hosszú percekig nézhetjük úgy, hogy azokkal az égvilágon semmi nem történik, addig a történet hátteréről, az előzményekről egy árva szó, annyi sem esik. Fogalmunk sincsen például arról sem, hogy a kifejezetten szép nyitójelenetben szereplő halászba beköltöző lélek tulajdonképpen kicsoda, micsoda, hogyan került oda, stb...

Mindent összevetve a történet nem rossz, ellentétben a megvalósítással, ami még a szép nyitó és az aránylag jól sikerült befejező jelenetekkel együtt is csak a gyenge közepes szintet éri el. A színészi játékról sem lehet ódákat zengeni. Hozták a kötelezőt, de ők sem tudtak emelni a film színvonalán.


5/10