Mostanában elég ritkán nézek filmeket, legtöbbször hetente-kéthetente ( havonta... ) ha épp kedvem támad hozzá, végigvizslatom az általam ismert torrentoldalakat, vajmi említésre méltó után kutatva, ami legtöbbször csak akkor végződik tényleges filmnézéssel ha már télleg végképp nem tudok magammal mit kezdeni, köszönhetően a mai felhozatalnak és a legkevésbé sem profit orientált, eddig sohsem látott megoldásokkal, lebilincselő történettel, szarpergető feszültséggel, hurkokkal-csavarokkal-csomókkal tarkított több szálon futó cselekménnyel minden tekintetben a valódi szórakozásra vágyó nézőközönség igényeit kiszolgáló filmIPARnak ( phöjjj ). Kiválogatok 5-6 vajmi viszonylag élvezhetőt sejtető címet a szemétbűl ( nomeg azér utána nézek íemdébén, meg a kommentek között is hogy mit rittyentett róla a nép ), türelmesen végigvárom a letöltést és nekilátok magának a fímnek, ami naggyából emigyen történik:
( Legalábbis mostanában. Anakazidejében véháesen minden moslék szart megtudtam nézni... nemhiába: videókazettás fíling üt mindent! )
Kezdődik a fím.... 10 perc... fosat színészek, erőltetett játék, hatásvadász, szar észnélkül odabaszott effektek ( lasssítás, bullletttájm ,cg monszterek többnyire ).... ó faszom, tekerjünk egy keveset, hogy jobb lessz é később, érdemes e végikínlódni... előretolok negyed órát... szar... fél óra... Haha, zombik lovat esznek, na mindegy... szar, TŰZRE VELE, dilit!
KÖVETKEZŐ:
Kezdődik a fím...10 perc... unalmas, erőltetett szar.... 10 perc.... még mindig szar... tekerés... dilit... ésígytovább, ésígytovább.
( lehet, hogy velem van a baj: szándékosan nem akarom élvezni azt, amire 1000000 szarlégy vígan rárepül bambulni. Végül is ők nem tévedhetnek, hiszen sokan vannak... )
No szintén emigyen jártam el nemrégiben is: letöltöttem egy rahedli filmet, amik aztán nagyrészt beváltották a hozzájuk fűzött reményeket ( vagyis hát pont hogy nem, de ez itt lényeg ... ), így amilyen sebesen megtelt pár gigabájt a gépemen, ugyanolyan tempóban nagyjából fel is szabadítottam azt, helyet adva a későbbiekben további szemetek tárolására. Az első néhány darab az akkori felhozatalból el is vette a kedvem a további próbálkozástól, így párat megkímélve későbbre, aznapra hanyagoltam a filmeket.
Megmaradt - többek között - a Fantasztikus Róka Úr című film, amiről akkor még nagyjából nemigen tudtam semmit, csak azt, hogy animációs fím és azt is az egyik pájretbéjen felkapart kommentből. Ami azt illeti nem vártam tőle sokat, legfeljebb egy srek vagy egyéb, üzletileg már bevált formula utánérzetét, meg ami azt illeti, ha mostanában filmek ritkán, úgy rajz ( animációs ) filmek még kevésbé kerűlnek elém, mivel, ha az egészestés mozikra igaz, akkor a rajzfimekre hatványozottan, hogy egy kaptafára épülnek ( legalábbis ami a piacot uraló nagy stúdiók rajzfilmjeit illeti ), valahogy emigyen:
Adva van egy szeretni való, de valamilyen módon nyomorék főhős, meg vicces mellékszereplők, akik szintén nyomorékok ( de azér' szeretnivalók ), egy rahedli szeretnivaló egyébb szereplő, meg a gonoszcsávó ( vagy csaj ) meg aljas és gyáva - vagy félrevezetett - szolgái akik mindenáron ki akarnak baszni, a szeretnivaló nyomorék főhőssel, aki végül szeretnivaló nyomorék és vicces mellékszereplők segítségével legyőzi a gonoszt meg összeszed valami bulát is. ( akit nem érdekel, hogy a szeretnivaló nyomorék főhős egy ágrólszakadt csóró lúzer, ettől is csak mégjobban szereti... ( míg a gonoszcsávó meg dugig van lóvéval )...HAHA hát persze, a szerelemnek télleg semmi köze a pénzhez... NAGY BÜDÖS LÓFASZT! - mondjuk ami azt illeti a legtöbb illen rajzfílmben a sztori végére cserélődik a helyzet és a faszagyerekből milllliárdos király lesz vagy faszomtuggyami, a gonosznak meg beüt a krach aztán mehet csövezni, de érdekes módon mindig csak lóvéval és hatalommal lehet teljes a szereplők élete... )
No volt ez a Fantasztikus Rókaúr amiről kábé nem tudtam semmit, és a szokásos elvárásokkal kezeltem, a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően. Így jegeltem is pár hétig, amíg megin rám nem jött a fímnézhetnék, veszont amikor előszedtem, film első 10 perce után pontosan tudtam, hogy ez az amit korábban kerestem! Nopersze nem azt állítom, hogy megleltem itt az (animációs) fímek jelen kori szent grálját, de összehasonlítva azzal, amire akkor számítottam és utána amit kaptam( érdekes sztori, hihető/királyarc szereplők, szórakoztató közjátékok és az egész történet olyan fasszájos stílusban van összerakva, hogy az a végén kitesz egy zsírkirály egészet és nem hagy maga után semmi hiányérzetet, max. annyit, hogy: fassszomé' nincs tovább... ), akkor úgy éreztem, hogy kurvára megtaláltam.
A film maga ( kiről másról ) Róka Úr-ról, családjáról, barátairól és az ő ÉLETÜKNEK ( ezt pedig lehet szó szerint venni ) egy rövid szakaszáról szól ( bár ha azt vesszük rókaévekben számolva már nem olyan rövid, node mindegy ).
Itt nincsenek tipikus tucatszereplők, minden karakter hihető: mindegyiknek megvan a maga hétköznapi problémája, személyisége ill. személyiséghibája nomeg flúgja. Egyik sem tökéletes, egyiket sem akarják mutatni valami tipikusan beskatulyázható förmedvénynek amit aztán könnyen bele lehet erőltetni egy megszokott okádék sablon sztoriba. Mindent összevetve a történet hősei és antihősei mind életszagú hihető karakterek és nincsenek közöttük tipikusan jó, gáncsnélküli lovagok ill. tipikusan aljas gecik, mindegyiknek megvan a maga reális és emberi motivációja arra, amit véghez akar vinni a történet folyamán.
Adva van róka úr aki ereje teljében ( egy rókától nem szokatlan módon ) madárlopással tengette az idejét, ill. szerezte meg a betevő falatot az akkor még jómagára és feleségére szűkülő családnak. Idővel azonban, mivel felesége bekapta a legyet ( tőle ) és mivel a madártolvajlás veszélyes szakma, tekintve a madártenyésztő gazdák kevésbé megértő hozzáállását ehhez az életpályához, nomeg várandós neje is noszogatta, kénytelen felhagyni korábbi életvitelével, tisztes munkát keres és ennek megfelelően beáll újságírónak. Szépen nyugalomban telnek a rókaévek, miközben róka úr szegényessen ugyan, de fent tudja tartani családját, ami időközben három tagúra bővült identitászavarban szenvedő fiával ( a gyerek megvan róla győződve , hogy mindenki leszarja őt és az ő rejtett érdemeit, ami igaz is, mer nem nagyon vannak érdemei... a felgyülemlő stresszt meg azzal vezeti le, hogy idiótának öltözik és köpköd ha felidegesítik... ). Róka úr lassan közeledvén a rókaévekben mért rókakor végéhez, úgy érzi ideje lenne öreg rókaéveit egy szegényes földalatti üreg helyett valami tehetősebb környezetben eltöltenie. Egy újsághirdetés útján talál magának egy nagy odvas fát az ő árfekvésében, szomszédságnak pedig a környék három ( meseszám, igen... ) legnagyobb madártenyésztőjét, ami egy zseniális terv kiötlésére sarkallja őt élete utolsó nagy dobásához - akaratán kívül pedig odabasz ezzel az egész közösségnek.
TRÉLER
Ami igazán megfogott a filmben az egyrészt az volt, hogy a film maga nem egy, mostanában divatos lámító gépes 3d combjúter animáció, hanem bábokkal meg sztopmósön megoldással rögzített valódi animációs film, a másik pedig, hogy mindenféle fellengzős és hatásvadász ill. látványosan erőszakos momentum nélkül egy egyszerű és szórakoztató gyerekmese köntösében foglalkozik olyan felnőtt témákkal mint pl.: család, jövő, megélhetés, közösség, halál, bla,bla meg faszomtudja még mi.
Témáját, stílusát és kategóriáját ( áánimációs fím ) tekintve akárki megnézheti, mert nincs konkrét célközönsége, sem egy kizárólagos szük köcsög sznob réteg akik verhetik rá a nyálukat, mivel ez a film az életről szól, amiben mindannyian élünk és naggyából úgy is ahogy tesszük azt ( vagy inkább annak az amerikai verziójáról... ).
Egyébként a film egyik figurájának "a patkány"nak Willem Dafoe az eredeti szinkronhangja, aki meg annyira király színész, hogy még a világűrben is komálják.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése