A sötétség 30 napja - 30 Days Of Night (2007)

 Úgy bizony.
 Ahol 30 napig tart egy éjszaka.

 Jelen esetünkben Alaszka északi részén egy kicsiny-kisváros, vagy mondhatnánk inkább falut is.

Lemegy a nap, és onnantól egy hónapon át sötétség. Vajon kiknek kedvez ez? Valószínűleg nem az éppen soros éjszakai műszakos munkásoknak, vagy biztonsági őröknek… Bár a pótlékuk elég jól jönne. A mindentől távolra eső helyszínünk az állandó hó és fagy világa, amelyet a hosszú sötétség idején váratlan látogatók „tisztelnek” meg.

Főhősünk, Eban a helyi seriff. Nehéz nap záródik az életében. Nem elég, hogy a harminc napos éj viharokkal köszönt a kisvárosra, amelyet sokan elhagyni készülnek, hanem furcsa vandál tettek keserítik meg utolsó naplementéjét. A műholdas telefont valaki nemcsak, hogy elrabolta, de el is égette. Kutyákat gyilkolnak le, és az egyetlen gyors kapcsolatot a külvilággal - egy helikoptert - valakik tönkretették. Ex-kedvese pedig éppen elhagyja a városkát – azaz csak hagyná, mert útközben baleset éri, ezért lekési a repülőjét, és visszafordul. Szóval nem habos torta a zsaru élete, főként, mert feltűnik egy bajkeverő figura is a kajáldában, akit kénytelen rövid úton lesittelni… Csak egy éjszakára, hehehe…

A koszos faszi a cellájában homályos kijelentésekkel sokkolja a társaságot, akik éppen a hivatalban próbálják elütni az időt. Odakint pedig szépen kezd elszabadulni a pokol. Emberek tűnnek el, néha mások szeme láttára is. Csak az átharapott torkok árulkodnak arról, hogy nem közönséges gyilkosságok történnek ilyen hírtelen.

Igen. Vámpírok. Nem az elegáns vérszívók, mint Drakula, nem nyafogó szerencsétlenek, mint Anne Rice műveiben. Villámgyors gyilkosok, szinte egy új faj. És gyorsaságukat bebizonyítandó: hamar megtizedelik a lakosságot. Nagyszerű jelenet a mészárlás felülnézetből: puskák torkolattüzei, véres hó, fetrengő áldozatok és őket marcangoló gyilkosaik. Szinte apokaliptikus.

Főhőseink Eban vezetésével bujdoklásba kezdenek: szerencsére ezek a vámpírok nem szagolják ki az embereket, így ide-oda bujkálva sikerül megúszniuk korai, ámde randa halálukat... De természetesen azért sorban hullnak, ki a saját hülyesége miatt, ki a többiekért áldozva fel magát.

És az idő telik, talán sikerül kibekkelnie az egyre fogyatkozó társaságnak a napfelkeltét…

Ennyi, és nem mesélek tovább. Sokan morogtak, amiért a filmeket lehúzzuk, fikázzuk folyton. Holott már nem is tudom, hányadik pozitív kritikát pötyögöm. Mert ez megint csak az lesz.

Maga a légkör, a nyomasztó sötétség, a kietlen havas táj néha a „The Thing” baljós pillanatait idézik. Az ember szinte várja, hogy valami rossz történjen; itt meg is történik minden rossz. Az akciók, mint említettem nagyon sebesen peregnek, vérben pedig nincs hiány. Főhősünk egyik legjobb barátjává válik a fejszéje, mert a végére már a saját társaiból is kénytelen lefejezni egyet-kettőt. De persze nem csak egy szimpla splatter mozi ez. Már maga az ötlete is kellemes, a 30 napos éjszakában vért zabáló gyilkosok. Hát nem magában hordozza a lehetőségeket? Feszültség is van, még a karakterekre sem lehet túl nagy panasz. Bár a fővámpírnak rohadtul idegesítő feje van, de annyi baj legyen. És végre nem a napfényért ácsingózó lények, hanem szimplán az ölés, majd később már a bosszú is motiválja őket.

Ami enyhén negatívum: a film hosszúsága, elég lett volna az eccerű másfél óra. Éppen ezért állnak le egy kicsit a dolgok a bujkálás idején. Mindegy, belefér. A sztori egyébként képregény-adaptáció, ez meglepő is, összevetve a sok hasonló elbaszott produkcióval.
Részemről egy erős 10/8.
Kötelező jelenet: a faszikám lelövi a traktorja tetejéről a vámpírt, amely belezuhan az annak elején forgó marha nagy fűrészbe. Nagyon el van készítve!!!!