2013. július 11., csütörtök

Hatchet III (2013)

Emlékszem, a 2. rész végén azon filóztam, hogy a fenébe keltik életre Crowley-t, miután Marybeth egy shotgunnal cafatokra lőtte a fejét. Nos, a készítők nem szaroztak ennyit, percekkel a második rész után folytatják, rögtön egy Halloween homage-al: nagy totálban látjuk Marybeth arcát, miközben a háttérben, elmosódva, éppen csak láthatóan Victor igazi Michael Myers módra szép lassan felül... Ami ezután jön, pestiesen szólva nem semmi: a kis cukifalat Danielle Harris átmegy akcióhősbe, lefarag még egy jókora darabot Victor arcából, eztán az ágyékától -jujj! a fejéig szabályosan kettévágja egy láncfűrésszel, ha még ez sem lenne elég, jól meg is skalpolja, majd üdvözült mosollyal és Victor beleivel a kezében beállít a helyi rendőrőrse. Természetesen a rend őrei egy szót sem hisznek, Marrybeth-et azonnal bevágják a dutyiba . A helyi rendőrség kivonul a mocsárba, miután látják, hogy egy gyerekzsúrnál komolyabb esemény történt, csatlakoznak hozzájuk a SWAT-osok is. Ugyanekkor az őrsön hivatalban felbukkan a sheriff ex neje, akinek újságírói karrierét tette tönkre, hogy hitt a mocsári rém legendájában, most a nagy esélyt látva, óvadék kíséretében kihozza kedvenc Horror Queen-ünket. Elmélete szerint Victor ugyanis egy "visszatérő" mindaddig feltámad, amíg apjával nem találkozhat, akkor nyugszik meg a lelke. Mivel Crowley fater régóta halott, ebben, mint tudjuk, Marybeth apjának is volt nem kevés szerepe – meg van a nagy ötlet: egy rokon őrzi id. Crowley hamvait, amit meg kell lovasítani, és amennyiben Victor megkapja, talán örökre vége a rémálomnak. A seriff-helyettessel kiegészülő trió tehát kocsiba pattan, és indul az urnakeresés.

A mocsárban eközben nem mennek ilyen békésen a dolgok, nem kell sokat várni jóképű - ezúttal skalp nélküli - barátunk megjelenésére, aki hamar elkezdi a tisztogatást... Megjegyzendő, horror történeti érdekességként, hogy tanúi leszünk két Jason összecsapásának, a régi, Kane Hodder, és az ezúttal a kommandós parancsnokot alakító új Jason pusztakezes bunyójának, felidéződik a 2. részből a Victor vs. Bőrpofa harc. Amellett, hogy poén a hozzáértőknek, van egy sanda gyanúm, Adam Green-nek nem-e egy gonosz kis fricskája, célzás rá, hogy lejárt a Nagy Öregek ideje, itt az idő átadni a baltát, akarom mondani a stafétabotot az új horrorgenerációnak?) A megmaradt kevés túlélő elbarikádozza magát, bár egyre nehezebb ellenállni a morcos Victor ostromainak, a segítség meg csak nem akar megérkezni... Közben seriffnéék is egy baromi vicces kis intermezzo kereteben, Sid Haig cameójával fűszerezve, megszerzik az urnát, és nekiindulnak a mocsárnak, az események meg rohamosan haladnak a végkifejlet felé. Hogy Victor Crowleynak sikerül-e örök nyugalomra lelnie, az a film végére kiderül. (?)
A legtöbb hazai portál pozitívan állt a filmhez, nagyjából a 2. rész színvonalával egyenrangúan . Sajnos én muszáj leszek kicsit szőrösszívűbb lenni, de azért nem olyan nagyon. Az egyik problémám, a film gyakorlatilag nagyrészt a második rész sémáját követi: embervadászat a mocsárban, ezúttal nem alvilági nehézfiúk, hanem kommandósok, több fegyverrel (még RPG is előkerül) de az eredmény ugyanaz, tehát sok újdonság nincs, miközben az második rész tudott újjal szolgálni a legelsőhöz képest. További negatívum, az egyetlen helyszín, a kunyhó, az előző részek színhelyei jóval változatosabbak voltak. A filmet Adam Green immár csak íróként jegyezte, a rendezői székbe a korábbi részek operatőrre, BJ McDonnell ült. Green-nekek van egy egyedi, jellegzetes, durva ugyanakkor humoros stílusa, amit az az új rendező megpróbált követni, az eredmény kissé utánzás érzését keltette, a kötelező tiszteletadás mellé azért némi egyediség is belefért volna. Hiányzik az előző részek tabudöntögető, rendkívül véres humora, természetesen a gore-kedvelőknek nem kell aggódniuk, szokás szerint akad fejletépés, belezés és egyéb vidámságok, viszont a morbid kreativitás már hiányzik. És... azért amikor Victor egy rakás kommandóst Mátrixisan, belassítva szanaszét szór, ezt kicsit már túlzásnak találtam. Összességében a rendezőváltás következtében megfigyelhető némi színvonalcsökkenés. A poénokra nem lehet panaszunk, bár főleg verbálisak, a legjobb jelenettel Sid Haig karaktere szolgál, de hasonló beszólásokkal is találkozhatunk, minthogy "herék lógnak a fákon, ezeknek nem ott a helyük, na én gyorsan léptem innen."

Ikonikus karakterekből valamivel kevesebbet tud felmutatni, azon egyszerű oknál fogva, mivel az előző részekben a nagy részük elhalálozott, de panaszunk így sem nem lehet. Derek Mears, alias Jason, Caroline Williams, emlékeztek, a dögös hosszúlábú rádiósmaca a Texas Chainsaw 2-ből, Zach Calligan-Szörnyecskék I-II, Waxwork I-II, és természetesen Spandau "Bazdmeg" Kapitány, polgári nevén Sid Haig. Danielle Harris bánatomra keveset akciózott, az elejét és végét kivéve, főleg autózóban ülve látjuk, viszont igazi badass chick lett belőle, többet fuck-ol mint John McLane és Ford Fairlane együttvéve. Újra feltűnik a minden részben áldozattá váló Parry Shen, ezúttal más szerepben, úgy néz ki, valamiféle kabalája lett a sorozatnak. A trükkök hozzák az elvárt színvonalat, ezen a téren nem lehet kifogásolni valónk, az operatőr sem szégyenlős, premier plánban látunk minden trancsír jelenetet.

Összegezve, bár kissé szigorúbb voltam a többi kritikánál, de azért szögezzük le, a mai amerikai B-filmes horror felhozatalból még így is magasan kiemelkedik a Hatchet széria. A másfél óra tömény baromkodást, vérföcskölést megkapjuk, igazi kellemes kis laza bulifilm , persze családi filmnek azért a jelentős vérmennyiség miatt nem merem nevezni. Egyes írások szerint a sorozat lezárult, valójában egy kis cliffhangerrel végződött, nyitva hagyva a kiskaput az esetleges folytatásnak, ezt gondolom majd a bevételek alakulása dönti el. Én szívesen fogadnék egy 4-ik részt is.

A némi kötözködés ellenére 10/7 rosszabb folytatást sose kapjunk!

Nincsenek megjegyzések: