2012. november 3., szombat

Halálos kitérő 5. - Wrong Turn 5. (2012)

Nem tudom, mennyire fog sikert aratni, mennyire éri is meg egy filmekkel foglalkozó blognak folytatásokról írni. Főként 5. részről. Továbbá egy nem túl ismert sorozatról.. Hiszen, ha teszem azt, a Rémálom X-edik részéről van szó, vagy Péntek 13.-ról, netán a Fűrész 113. részéről, az ugye oké. Hiszen mind ismert, köztudatban forgó filmecske, még azok is ismerik ezeket, akik soha nem néznek horrort, és ilyen tudatlanságban tengetik életüket. Bár a "Halálos kitérő" bizony egészen jó film volt, legalábbis az első része, a folytatások nem igazán tudták hozni ezt a színvonalat, és különösebben nem dobogtatja meg a szíveket, hogy újabb rész kerül bemutatásra. Sokat elmond a minőségről, hogy az első komolyabban megragadt bennem, és konkrétabban emlékszem rá, mint a többire...  A jelenlegi pedig ha meg is marad bennem, hát nem a sztorival, nem az izgalmakkal, nem a feszültségtől, az adrenalin buzgó pumpálásától. De persze ne rohanjunk ennyire előre, csak szépen sorjában...  Szóval, én komolyan nem várok ám el sokat. Főként nem egy slasher-től... Kell vér, borzongás, csöcsök, és egy kis fekete humor. Persze nehogy kilépjünk a szokásos keretből, "fiatalok egy csoportja" "kannibál család", "mészárlás", "sikoltozó hülyepicsák". Eme panelek közül egyszerűen lehetetlen szabadulni, Hollywood-ot tökéletesen elbűvölte ez a kis képlet, és eszük ágában sincs változtatni eme recepten, már vagy 30 éve. Mi meg megszoktuk, hogy Ámerika mellékútjai mentén csakis bunkók és tömeggyilkosok élnek, akik kurvára alig várják, hogy a bulizó, kábszerező kölyköket lemészárolják. Érthetetlen amúgy, hogy nem unjuk meg, de éppen olyan hülyék vagyunk, mint eme mozikban a picsa, aki sikeresen leüt egy gonosz-mutáns-kannibált, aztán nem veri pépesre, amíg mozog, hanem fegyvert elhajítva sikoltozva rohan el. Vagy az öreg tróger, aki egyszerűen nem képes megtanulni, hogy hiába figyelmezteti az ifjakat, hogy a halál vár rájuk, azok basznak rá magasról, és még csak egy kisfröccsre sem hívják meg a rohadékok. Vagy a leghülyébbek, a kannibál-őrült-gyilkos-mutánsok, akik csinos női áldozataikhoz szűzi ártatlansággal közelítenek, és megerőszakolásuk helyett szimplán a kiirtásuk hozza izgalomba őket. Most is meghatottam néztem a jó kannibálokat, akik a fejjel lefelé lógatott hölgyről a bugyit udvariasan nem vették le, miközben a torkát metszették. Igazi gentleman-ek ezek, bár bugris nyomorult hülyéknek néznek ki, mégis a szexuális szabadosságot nem tűrik, lásd ugye, az örök szabályt, aki szexel, az meghal. És persze a drogosok is. Bizony, van még a világban erkölcs és tisztesség, ugye?
 És akkor nézzük az alkotókat és színészgárdánkat. Declan O'Brien nagyon rákattant erre a sorozatra, hiszen immáron ez a harmadik, amelyet rendezett. és írta is. Ezen kívül a "Cápolip" című nagyszerű és emelkedett alkotást is megdirektorálta, ügyesen. A harmadik rész elkészítése után úgy érezte, hogy ilyen komplikált történeteket ő is tud firka... írni, és kezébe vette a kormányrudat, hogy a kedves rajongók ne maradjanak  vér és bél nélkül. Főgonosznak egy élő legendát sikerült megnyerni, Doug Bradley-t... Néma csend? Most mi van, nem tudjátok ki is Ő? Akkor annyit mondok, hogy maga Pinhead az, a Hellraiser című gyönyörű alkotásból... (Természetesen az első 4 részt értem ez alatt.) De szerepelt az "Éjszaka szülöttei"-ben, a "Pumpkinhead 3."-ban, a "Clive Barker: A vér könyvé"- ben, vagy az "Angyalok háborúja 4." - ben... No és persze sok minden másban is, de konkrétan a kedvenc műfajomról beszélek... Szóval a nagyfülű kopasz faszi örök érvényűt alkotott Pinhead-del, és legenda lett belőle, igazi horror-ikon, és persze kiemelendő a jelenleg boncolt filmünkben is. Mellette ott van még Camilla Arfwedson, a karót nyelt rendőrnőt alakítja, többé-kevésbé sikeresen, meg a sok felnyársalni való ifjú, akik csak tölteléknek vannak... Nem sok kiemelkedő, már elnézést a kedves fiataloktól...
 Szóval vágjunk bele. Természetesen délen vagyunk, ahol mindenki kibaszottul redneck, és igazándiból csak itt élnek tömeggyilkos beteg állatok. Úgy látszik, a büdös életben nem lesz elfelejtve nekik, hogy a feketéket a helyükön kezelték, és észak bosszúja sosem marad el ezzel kapcsolatban... A déliek családon belül szaporodnak, a németek nácik, az oroszok maffiózók, a japánok jakuzák, az arabok terroristák. Slussz pássz kész. Ja, és minden néger tudós, és minden zsidó nagyszerű lángelme. Köszönöm, hogy ezt megtudhattuk Hollywood. Szóval Virginiában járunk, ahol a fasztuggya mi nevű kisvárosnál éppen egy bázi nagy fesztivál folyik, mint a Sziget, vagy a "Házibuli Attillával"... Ide indulnak ifjú hőseink, megpakolva bőségesen droggal, hogy kikapcsolódjanak... Mindezzel átellenben megismerhetjük Meynard-ot, aki 3 torzszülöttel él együtt, és hobbijukként a gyilkolászást jelölik meg a facebook-adatlapjukon... Persze minden út összefut, úgyhogy eme két kis csapat bizony össze kell, hogy találkozzon. A Bradley által alakított Meynard balesetet okoz nekik, ámde rábaszik, mert a rendőrség, a szabálybuzi seriffnő vezetésével őt is, meg a droggal megpakolt kölyköket is sittre vágja. Persze ne képzeljünk ám valami nagy börtönt, csak kis cellácskák egymás mellett, fantasztikus lehet ott szarni... Ám a fődrogos kölök magára vállalja a cucc birtoklását, így a többiek szabadlábra kerülhetnek...  Viszont a mutánsok nagyon szeretnék, ha kedves fővezérük szintén szabad lenne, éppen ezért nekiállnak terrorizálni a kisvárost, amelyben furcsa módon mindössze csak pár ember van, mert gondolom a babáktól az öregekig mindenki a Fesztiválon bulizik, Főként, miután az áramellátást teljesen kinyírták a korcs gyilkosok... Mert bizony igazi stratégák ezek a srácok, és szépen és okosan törekednek kiszabadítani vezetőjüket. Az ember azt hinné, hogy a nyálfolyató idétlenül vihorászó barmok  arra sem képesek, hogy összeadják a 2+2-t, de valójában zseniálisan megoldják minden jármű vezetését, és intelligensen készítik elő a szabadítást. Mindeközben mindenhol ott vannak ám, és arra is jut idejük, hogy mindenkit valamilyen ötletes (haha ez kurva nagy túlzás részemről) módon öljenek meg. Például képesek ácsolni az erőműben egy csigákkal ellátott szerkezeteket, amellyel az ott melózó biztonsági őrt felhúzhatják a vezetékek közé, hogy szarrá égjen. Vagy éppen képesek kiásni egy gödröt, hogy valamelyik hülyegyereket nyakig betemessék, aztán fűnyíróval feltrancsírozzák a fejét. Szóval ilyen baszottul nagy "brainstorming"-os csávók ezek, nem is értem, miért tengetik életüket primitív kannibál gyilkosokként.. Szinte hadat üzennek a seriffnek, aki azonban ragaszkodik ama maradi felfogásához, hogy a bűnözőket nem engedi ki a cellájukból, ellentétben mondjuk Kuncze Gáborékkal. Szóval a makacsságának egyre több áldozata van, de nem akar engedni. Segítség csak reggel érkezik, túl kell élni az éjszakát. Hogy minek, azt nem tudom, mert ennyire érdektelen karaktereket régen láttam, és még az sem igazán tudott meghatni, mikor az egyik szőkeséggel a saját beleit akarják megetetni. Tőlem aztán....
 Ebből aztán sejtheti a Kedves Olvasó, mennyire is megragadott eme alkotás. Hogy milyen mélyen érintette a lelkem, és izgalmaival mennyire is tudta feledtetni a hétköznapok gondjait... Egészen egyszerűen az unalom mellett némi idegességet is felfedeztem magamon a megtekintése közben. Mi ez a baromság, tudniillik? Hogy lehet az, hogy egy egész városban összesen 3 ember van, meg a sitten páran. Azok a balfasz gyilkos állatok mit baszakodnak annyit egy-egy gyilkossággal, miért rendeznek versenyt azon, hogy minél kreatívabban mészároljanak? Egy faszit hordóba zárnak, amelyekre még lyukakat is fúrnak, és alágyújtanak. Na jól van, persze. Mint mondottam vala fentebb, nem sokat várok el egy slasher-től. De azért nem bánnám, hogy együtt tudjak érezni a szereplőkkel, ugye azért ez alapvető, hogy némi izgalmat is érezzek a leölésük láttán. Nos ez teljes mértékben hiányzott, ahogyan mindenféle következetesség a sztoriból, vagy éppen maga a sztori hiányzott a sztoriból. AZ egész csak egy keret volt a gyilkosságok köré, érdektelen butaság. Nagyon sajnálom Doug Bradley-t, aki már sok szar moziban is alakított (lásd a Hellraiser - filmek utolsó részeit), mondjuk részemről ezt a filmet egyedül ő menti meg számomra, bár néha már az is fárasztó, ahogyan vészjóslóan fenyegeti a rácsok mögül folyamatosan a kis társaságot. Hülye egy történet, feszültség nem sok, izgalom nem sok, esetleg érdekes megnézni a halálozások megvalósítását, de valami nem stimmel az egészben. Futószalagon gyártott film.Én sajnálom a legjobban. Hátha lesz 6., és az majd jó lesz. A Remény nyal meg utoljára. Halálos kitérő 5: 10/4...  Köszönöm a figyelmet.

Nincsenek megjegyzések: