2011. április 10., vasárnap

Vanishing on 7th Street (2010)

Te mit éreznél, ha egyszerre eltűnne mindenki a Földről körülötted? A kezdeti meglepetést felváltaná egy fülig érő ezerfogas vigyor (na végre nincsenek az idegesítő majmok), kicsivel később talán elkezdenéd keresni a kandi kamerát (hahó, nem vettem ám be a dolgot), végül a rémület térdre kényszerítene (ezek tényleg nem szopatnak). És, mint a legtöbben te sem érnéd meg a holnapot.

Valami ilyesmit írhatnék kedvcsinálónak, ha komolyan gondolnám a dolgot, de sajnos nem tudom kellően beleélni magam s bár elég félelmetesnek hangozhat az itt leírt bekezdés, valójában nem az, csupán egy jól beáztatott mézesmadzag amit elhúztak az orrom, orrunk előtt. Mi meg naivan utána vetődünk. A szép lassan csepegtetett előzetesek, az eltalált hangulat, az egész ötlet, ahogy semmivé lesznek Isten majomszerű kedvencei. A bambán járkáló főszereplő a háttérben lezuhanó utasszállító repülővel olyannyira fenomenálisnak tűnt, vétek lett volna kihagyni. De most a feloldozást kérem, ó Uram, vétkeztem....

Az események középpontjában 4 szereplő található és az ő kvartettjükre bízzák, hogy fenntartsák éberségünk majd másfél órára. A szép lassan porondra lépő szereplőknél, nincs fontossági sorrend, hierarchia, csak a karakterek, az előéletüket az időben előre-hátra ugrálva ismerhetjük meg, nyerve némi rálátást a dolgokra, némi képet a HOGYAN-ról, direkt nem miérteket írtam. Azt kifelejtettem, a világ legtermészetesebb dolgaként Amerika ad otthont az újabb rettenetnek melyben egy egész város (vagy a Föld?) lakossága eltűnik, illetve elillan. Nem hagyva maga után mást, csak romokat, és üres kihalt utcákat. Nyom nélkül, csak a ruháik maradnak a földre szórva. Se hamu, se semmi, ha ez a megváltás, kösz inkább kihagyom!

Magáról a történetről tömören: az a tény, aki nem elég óvatos és nem marad a fényben, annak annyi. Az életre kelt árnyékok mindenkit elkaszálnak aki él és virul. A főhősnek talán Luke-ot, (Hayden Christensen - Star Wars, Hipervándor) a tv riportert nevezhetném. Nem elhanyagolható karakter Paul a mozigépész (John Leguizamo -Az esemény, Holtak földje, természetes volt, hogy ezt írom :) ). Egy ápolónő Rosemary (Thandie Newton – Spiler, Riddick) és egy kis kölyök James (ha érdekel valakit kiguglizzátok ). Mindannyian a véletlennek köszönhetik, hogy még életben vannak. Erre nem térnék ki részletesen, mert ez talán a film egyetlen olyan momentuma ami kizökkenti a sztorit a nyomasztó sötétségből, néhol látunk nappali felvételeket, de többnyire sötétben tapogatózunk hőseinkkel. Mindenesetre az ápolónő túlélése az egyik legvéresebb, ha már ez egy horror-blog féleség. Ő a cigaretta meggyújtásának köszönheti életét, de nem az öngyújtója véres, hanem az amikor visszamegy a kórházba az embereket keresi és sehol egy lélek, csak az operáció közben ott maradt, kibelezett bordaterpeszes beteg. Igaz nem értem mitől van ébren, én azt hittem Amerikában is elaltatják a betegeket műtét előtt. A többi szereplő előéletéről nem vagyok hajlandó semmit elárulni. A sötét terjed, játszik az ember érzelmeivel, hamis illúziókat keltve. Csapdát állít, amibe illik belesétálni. Mi meg próbálunk értük izgulni. Az események előrehaladtával igyekszünk magunkra húzni a film rideg hangulatát és ez nem mindenkinek sikerül...

A rendezői székbe Brad Anderson (A Gépész című remek, és különféle sorozatok: Masters Of Horror , Fringe), azért picit többet várna az ember. A csepűrágókra nem lehet panaszkodni, egészen rutinosan oldják meg a feladatukat. Maga az ötlet, mint alapanyag kiváló, a forgatókönyv viszont annyira szar, az ember a seggét se szívesen törölné ki vele. Remek elgondolásból sincs hiány, csak a végeredmény valahogy nem kerek, olyan semmilyen az egész. Sima ügy egy tapasztaltabb rendezőnek. Mikor tudatosul végre a hollywoodi agytrösztök hülye fejében, nem lehet minden szart eladni az ügyeletes szépfiúkkal. Ezt nagyon elszarták és mérges az ember amiért végig üli a filmet és tudja azt, hogy mekkora ász lehetne ez a mozi, erre tessék... á, basszák meg.

A történet megfejtésére valami halovány utalást kapunk. Az egyik szereplő olvasott a Révai nagylexikonban valami idepasszoló regét, oszt ennyi! Komolyan ez válasz mindenre? Tudom, most nagyon divatos úgy filmet gyártani, nincs befejezés, nincsen magyarázat. Kapunk egy nagy adag homályos katyvaszt és onnan mindenki kipiszkálhatja a neki szükséges információkat, esetleg ha van olyan, akkor meg a tanulságot. És nem akarok nagyon gecinek tűnni, de ebben a filmben azért nincsenek akkora sztárok, akikért érdemes végig feszengeni ezt a nyomasztónak szánt nyomorult 90 percet.



Ámen.

10/5


Nincsenek megjegyzések: