2011. április 25., hétfő

Plaguers (2008)

A magamfajta eccerű 30-on felüli horrorista számára néha kissé megbotránkoztatóan hat, amikor az ifjoncok kedvenc filmjeikként a "Fűrész", a "Kör" esetlegesen "A holló" című filmeket tekintik a horror netovábbjának. Jómagam a "Hellraiser - Gonosz halott - Démonok" szentháromságon nevelkedve kissé kifacsarodottnak vélem ama lelkesedést, miszerint a fentebb említett múvik jelentenék a rémfilmek csúcsát, hiába a szép megvalósítás, hiába a kibaszott hype-olás, hiába a túlzásba vitt lelkesedés. De ugyanez vonatkozik mondjuk a "Conan a barbár" vérfrissítésére, nekem aztán megcsontosodott elveimnél fogva Arnold Schwarzenegger marad az örök barbár, lehet akármilyen filippinó bohócot beharangozni Robert E. Howard született kimmériaiaként mutogatni... Úgy látszik öregszem... Valamilyen szinten hát ezért hatottak rám üdítően a "Plaguers"-ből kiragadott képek, és a tartalom... Nocsak, kaptam fel a fejem, egy film, amelyben a Bava-féle démonok randalíroznak - az űrben? Érdekes kísérlet, de nem elveszett gondolat. Emlékezzünk csak vissza a "Jason X" -re, vagy a "Hellraiser 4."-re, amelyek ugyan nem a világ legjobb filmjei, de mindenesetre az űrbéli helyszín egészen új perspektívákat nyitott meg számunkra... Ebből még jó is kisülhet, dörzsöltem a tenyeremet.
Hát kurva nagy tévedésben leledztem, ezt így, már az elején bűnbánóan a szemetekbe mondhatom. Gyorsan túl is esek a film születése fölött bábáskodók bemutatásán, hogy megoszthassam veletek a tartalmat, melyet valószínűleg a szél fújt össze különböző más, igazi mozik igazi forgatókönyvéből. A szégyentelen lopásra meg lehet azt mondani ugyan, hogy ez "egyfajta" tisztelgés a kult horrorfilmek iránt, de attól még cigánymunka. Na nézzük az elkövetőket. Itt van Brad Sykes, mint író és rendező, aki mintegy mellékesen a filmet jegyző "Nightfall Pictures" cég tulajdonosa, becses nejével együtt, tehát valószínűleg nem lebegett felette damoklész kardjaként a fenyegetettség, hogy majd kiröhögik, aztán még seggbe is rugdossák ezért az összefércelt baromságért a fejesek. Egészen eddig csak tisztán a rémfilmek műfajában tevékenykedett, mind direktorként, mind íróként, de hiába vakarom a fejem, úgy látszik műveletlen vagyok, mert egyetlen filmjét sem láttam még. Pedig a címek kecsegtetőek, és láthatóan szigorúan filmszínházakat elkerülő műremekeket készített, melyek valószínűleg a nagy sikerre való tekintettel azonnal videokazettákon és DVD-ken kerültek forgalomba, hogy mindenki rögvest hozzájuthasson, és otthonában élvezhesse a nagyszerű alkotásokat... Aszongya, ilyenek, hogy: Mutation, Death Factory, Lord of the Vampires, Demon's Kiss, Witchcraft XII: In the Lair of the Serpent, Evil Sister 2, The Zombie Chronicles, Camp Blood, Babes in the Woods... Nem sorolom tovább, a címek magukért beszélnek. Ami az érdekes, hogy ezek a kétes minőségű filmek a '80-as évek végén és a '90-esek elején lazán elmentek volna, ám Brad haver késett egy tíz évet, és a 2000-es években nyújtja nekünk azt, ami már a videó-korszak varázsával együtt elmúlt. Hát, lelke rajta. Szerzett ám magának egy ismert nevet is az egyik főszerephez, Steve Railsback-et, (Életerő, Kísérleti patkányok, Pihenő a pokolban, 1000 halott háza 2. - itt csak az engem érdeklő zsánerben válogattam, van még egy halom munkája ezeken kívül...) aki úgy látszik nemcsak külső hasonlatosságot mutat Lance Henriksen-nel, hanem abban is hajaz rá, hogy mostanság bármilyen szarban szerepet vállal... Jelenleg boncolt filmünkben egy egészen buzisra sikeredett ámde szégyentelenül lopott karaktert alakít, Bishop-ot, ja nem, bocs, Tarvert, az androidot, ja nem, bocs, a szintetikust. És ott van a méltán ismeretlen Alexis Zibolis kisasszony, mint űrhajós-kapitányasszony, aki hatalmas meglepetésemre 2008-ban díjat nyert, mint legjobb színésznő eme alakítására a Shockerfest elnevezésű díjkiosztón. WTF? Elképedve találgatom, vajon azok, akik megszavazták vajon láttak-e már u.n. filmeket, és színészeket? Zibolis-t leginkább nekrofil pornóban tudnám elképzelni a halott szerepében, valószínűleg azt hitelesen meg tudná jeleníteni, ha képes csukott szemmel feküdni... A számára megalkotott karakter is rendkívül ellenszenves, a karót nyelt picsa, aki a szabályokhoz szigorúan ragaszkodik, olyan sótlan, mint a dobostorta, és ha még ezt sem sikerül hitelesen eljátszani... Brávó. De min is csodálkozom, hiszen a "Plaguers" négy díjat is nyert különböző sc-fi/horror gálákon, ami vagy azt mutatja, hogy a műfaj kurva nagy válságban van, vagy csak annyit, hogy a szereplő "szexi űrkalóznők" minden zsűrizőt leszoptak. Nahát, akkor aztán én is megajándékoznám őket még Oscar-díjjal is... De mivel semmit nem tettek ezen ügyben, hát kénytelen vagyok az igazat írni. Megemlíteném még egyik kedvencemet, Noelle Perris-t, (A Mars hercegnője) aki egzotikus külsején kívül szintén nem sok mindent nyújtott, de igencsak csinoska, és érdemes a férfiember figyelmére... Nézzük a sztorit, és mindjárt érthető lesz a fanyalgásom....
A Föld felé tartó ócska komputeranimált űrhajó fedélzetén egy igen különleges és értékes cuccost szállít: a Thanatos nevű energiaforrásként is alkalmazható gömböt, amelyet a Thanatos bolygóról hoztak magukkal, ámde kapitányukat halálra zúzta egy Thanatos-láda. Értem? A gömbön, mint később megtudhatjuk egy felirat volt, amelyet lehetetlen volt elolvasni, mert nem emberi nyelven íródott, de úgy fordítható, hogy: Thanatos. (Eztet nem értem, akkor hogyan is sikerült elolvasni..?) Mint azt már az "Űrkommandó" esetében is írtam, a legkönnyebb egy se füle-se farka sztoriban kitalálni valami titokzatos anyagot, amely köré építhetünk bármit, és amely mindenre alkalmas: energiaforrásként, zöld pulzálások végrehajtására, űrhajóirányításra, és randa démoni-zombik előállítására. A jól felépített és egyedi (ha-ha-ha) történet szerint vészjelzést fognak egy másik űrhajóról, és a legénység morgása ellenére eminens helyettes kapitányunk (tudjátok, aki díjat nyert) rögvest segíteni akar. A karakterek természetesen a Nyolcadik utas: A Halál mintájára lettek összehányva, csak fos kiadásban, élettelenül. No, de haladjunk: négy túlélőt lelnek, méghozzá miniszoknyás-egyenruhában, mondanom sem kell, mind jó muff, és szabály szerint olyanok, mint egy jó gang-bang partiban elvárná az ember: egy ázsiai, egy feka, meg két fehér. Sajnos eme elem fel sem merül a filmben, pedig akkor néhány pontot leakaszthattak volna tőlem pluszba'. Ezek a gonosz kurvák alattomos módon nem szexelni akarnak, hanem űrkalózok, akik rövid úton elfoglalják a hajót. De hiba csúszik a számításba. A Thanatos nevű izé arconspricceli az egyik ribancot, amelynek végzetes következményei lesznek. Elcsúnyul, bár a teste ettől még lazán jó, de mindenesetre kést kap a fejébe, felizgult kanjától. Innentől megindul a horror, ezek a kurva veszélyes démon-zombik olyan iszonyatosak, hogy általában vicsorogva, ámde türelmesen kivárják, amíg szitává lövik őket. Veszélyesek, ha a nyakukba ugrasz, de amúgy érdekes módon csak csúnyulnak és üvöltenek. Jön a marha nagy bonyodalom, sorra fertőződik a társaság, nem hiányozhat a kötelező szellőzőben csúszkálás, amit szintetikusunk hajt végre, de olyan tempóban, hogy néha látni vélem a jobbról szabálytalanul előző csigát... A kedvencem az idegbeteg űrkalóz-csaj, komolyan. Neki ezt alkotta a nagy Brad Sykes, te mindig dühös vagy, és ugass. és lőn. Micsoda kidolgozott karakter, a többivel együtt, mennyit dolgozhatott rajta a Mester... De a többiek sem maradhatnak ki a jellemalkotások során, papírízűbbet és baltával faragottabbat nehéz találni a földkerekségen. És az űrben is. A zombi-démonok olyannyira nevetséges támadó taktikákat alkalmaznak, mintha testi- és szellemi fogyatékosok kerültek volna éles helyzetbe, csináljatok bármit a kamera előtt, most pár percig tombolhattok. És teszik a röhejes dolgukat. Szégyen. Vagy nem is ők voltak az értelmi fogyatékosok, hanem a forgatókönyv-írók. A harc pillanatai kacajra hergeltek, ilyen béna faszságot régen láttam... Aztán jön a jól bevált önmegsemmisítő bekapcsolás, nehogy ez a pokoli fertőzés a Földre eljusson, mert mit is kezdene az emberiség ezekkel a bénán tobzódó balfasz zombikkal? És a menekülés.
Innen küldöm üdvözletemet az egész társaságnak, kivéve a jobb sorsra érdemes Steve Railsback-et, neki gyásztáviratot küldenék legszívesebben, amiért már keszonbetegséggel fenyegető mélységekben kering. Gyerekek, mi a fasz volt ez????
Lopok neked egy könyvet... Ja, forgatókönyvet. lopok mindenhonnan, Démonok, Aliens, és a létező összes klisé. Az első pár percen már a fejemet fogtam: nicsak ez mi a fasz, egy amatőr színtársulat? Mintha az Űrgammák Alienbe oltott pillanatait látnám. Sikerült ötvözni mindkettőt, méghozzá olyan ügyesen, hogy eszünkbe sem jutna megkérdőjelezni eme szimbiózist... Miért születik ilyen film? Választ kérek, halló... Itt a Föld bolygó. basszatok már ránk valami hasonló fertőzést, és ígérem, nem lesz több ilyen mozi... Összecsapott forgatókönyv, nulla színészi munka.. Egyetlen pillanatig sem izgulhatunk szereplőinkért, mert amellett, hogy bénák, még bele sem tudod magad élni az egészbe. Csak kapkodod a fejed: ezt innen lopták, ezt onnan lopták, ez meg annyira szarul játszik, hogy szánalomból a halálát kívánod... Nincs izgalom, váratlan pillanat: mindent tudsz előre, aztán már az sem érdekelne, ha lenne. A huszadik percnél már azt várod, legyen vége. Ennyi jó picsa, és még egy csöcs sincs, egy leszbi-akció sincs. Hidd el, TE is ezt várnád, kedves Olvasó, mert ezen kívül semmi feszültség és érdekesség nem ragadna meg... A legjobb a kis hegesztő-felszerelés, amivel igen hathatós ellenállást tanúsítanak "hőseink". Idétlen verekedések, és nyomorék démonok balfaszkodása.... A végén pedig már nem tudtak mivel villantani, ezért egy csupa púpos, leginkább tepsiben sült hús külsejű főgonosszal találja szembe magát főhősünk, akiért drukkolunk már az első pillanattól, hogy pusztuljon má' el. Mindegy, bánom is én, csak legyen már vége. Ez egy GÁNY. Csupa nagybetűvel. Volt egy érthetetlen momentum is: a halott kapitány egyszer feltámadt, aztán meg megint ott feküdt üvegkoporsóban, mint Hófehérke. Vagy csak belealudtam???? Segítsen valaki, mert újra megnézni ezt már nem bírom... Ami megmentette az egészet, és ezért nem nulla pontot kap, az az, hogy igen vicces volt, szétröhögtük a fejünket közben. De magányos estékre nem ajánlom, mivel valószínűleg szórakoztatófaktora a nulla felé redukálódna, ezen esetben... Kerüld nagy ívben, vagy jó társaságban nézd meg, akik értékelik a humort... Ennyit a "Plaguers"-ről. Már így is több karaktert vesztegettem rá, mint amennyire érdemes, jöjjön hát a kegyetlen ámde igazságos ítélet: 10/2,5. Mert jószívű vagyok.

Nincsenek megjegyzések: