2009. november 27., péntek

Zombieland (2009)

Fuss Forest, Fuss!

Fiatal ember megáll egy kietlen benzinkút parkolójában némi elemózsiáért, vagy talán csak könnyíteni magán se kaja se klotyó, jönnek a zombik, futás vissza a kocsihoz, bajlódás a zárral, kulcs leejt? Futás tovább, még egy kör, megint a kocsinál, kulcs a földön, felnéz az ajtó nyitva - hát persze!!! A kocsi végig nyitva volt. Engem mély megnyugvással tölt el, hogy nem csak én vagyok ilyen balfasz. Amúgy észrevette valaki, hogy leírtam azt a szót-zombi?? Na azért!

Ez most a legújabb élőhalottas őrület. Az apokalipszis beköszönte után járunk. A civilizáció, mint olyan teljesen szétesett és csak az ördög tudja isten melyik elcseszett évében járunk. Valamikor a 21. században. Minden kihalt, a világ lepusztult, emberek sehol ill. vannak, de már nem nevezhetőek embernek, valami meg nem magyarázott vírus ledöntötte a lábáról a Földet és ettől mindenki zombi lett, de nem ám az a lassan ténferegő beszart golfjátékos imitátor, hanem a szélvész gyors típusból. Ez van ha modellt frissít a filmes divat. Semmi retro-láz.

Mivel mi egy nagyon híres és szerény blog vagyunk, ezért a forgalmazók még a moziba-kerülés előtt eljuttatták hozzánk a filmet, hogy írjunk valami szépet. Nem'tom mi ez a nagy bizalom, a jó hírünk vagy a tény, hogy mi nem tartozunk az aljas zsurnaliszták közé. Na egy kis kuss.....vissza a filmhez.

A főhősünk Columbus (Jesse Eisenberg) névre hallgat,persze ez csak becenév, Tarantino után szabadon (a Kutyaszorítóban nevek helyett színeknek szólították egymást) az érzelmi kötődés elkerülése végett itt is városok után keresztelik el egymást. Művünk a road movie alapokra épített sztori keresztül az államokon rengeteg ismerős momentummal, rengeteg rendesen kifundált poénnal. Columbus az a fajta paranoid alkat aki meg van áldva még egy csomó fóbiával is, szóval nem az a tipikus túlélő tipus, szerencséjére vagy nem - mindenki döntse el, - kialakított egy szabályok szerint követendő életet. És eddig sikeresen életben is maradt. A sors, vagy a forgatókönyv-író, az útját keresztezi a nála sokkal egyszerűbb Tallahassee (Woody Harrelson)-al. Tehát adva vagyon két ellentétes szereplő, mind személyiségben,mind alkatban és leginkább karakterben ütnek el egymástól a legjobban. Blabla a gyáva szabályok szerint (túl)-élő alkat, míg Tallahassee az az igazi eszement tökös gyerek, akinek meg sem kottyan sok-sok zombi szeretni való ölelése, de mielőtt bármelyik zombi csatlakoztatná magát hősünkhöz fogacskáival, ő sportot űz a gyilkolásból.. Ő az az ember aki miután a vakszerencse vagy valami hasonló-féle izé bevezeti őket a helyi Tescóba, nem settenkedik, elővesz egy bendzsót nyom egy kvintet aztán rock and roll hős módjára szétveri azt...a zombi buksiján. Hőseinkhez csapódik egy testvérpár, nehogy unalmas monológokat kelljen végig feszengjünk majd' 88 percen át. A film egyik erőssége, hogy antihősünk a film narrátora is egyben. A fókusz rajta és azon, ahogy elmeséli a történéseket, általa belenézhetünk az előzményekbe,de ezek inkább vicces kis történetek, mintsem tények.

„...ez olyan ,mint az északi sark a pingvinekkel.
-Nincsenek pingvinek az északi sarkon.
-Akarod érezni az ütésem erejét?? ”

Időnként muszáj idéznem a filmből, hogy feldobjam a firkám, nehogy elbóbiskolj olvasás közben, ne pánikolj mindjárt befejezem! Három,talán négy olyan színész van, aki miatt minden szart megnézek (nyugi stohl buci nincs közöttük)! Kamaszkorom legszimpibb hőse Woody és asszem a Pénzvonat -ban, vagy a Született gyilkosok -ban láttam először és rögtön magával ragadott a személyisége. Most olyan zavarban vagyok:t iszta coming out, hehehe.

Akkor most írok egy kis rosszat is. A film picit csalódás abból a szempontból, hogy az emberben lesz valami rossz szájíz féleség, mert a történet nem kerek, igazából belecsöppenünk a sztoriba és valahogy így is fejezzük be a mozit, ennek ellenére a szívem csücske zombiknak és a frenetikus humornak hála eszméletlenül jól éreztem magam a film nézése közben talán még a nyálam is elcseppent volna, ha valami eszement vicc nem csalt volna széles vigyort fejemre. Mert bizony, az ember fejét végig kíséri a film záró (zéró) kockáig az áhítat, na jó ez túl katolikus duma, hehe legyen inkább az ámulat. A múltkor elhamarkodottan nyavalyogtam,hogy a faszkivan a sok viccesnek szánt horrorral, de akkor még nem sejtettem - lesz új a nap alatt. És lett is, de még mekkora. A rendező az elsőfilmes Ruben Fleischer, ennek ellenére remekül vezényelte le a művét. Szeretnénk még ilyeneket látni, úgyhogy mindenki húzzon a moziba.
A Zombiland nem más, mint egy laza poén, egy fasza film. Nem akarok többet belemagyarázni a történetbe, mert azt kapod amit vársz és a film sem akar többnek látszani, mint ami. Egy remek történettel megáldott horror komédia. A karakterek eltaláltak, a jelenetek is rendben vannak. Jesse Eisenberg hozza az előző filmjében megismert ütődött karaktert. Hollywood utcáit járva betérnek szereplőink egy ismertebb színész házába, de ezt majd megnézitek... A Zombiland nem találja fel a spanyol viaszt, de magasra teszi a lécet a hasonszőrű filmekhez viszonyítva.

Most egy olyan szó jön amit nem szeretek: konklúzió: apa egyek legkedvesebb színésze mókázik a kedvenc rágcsálóimmal, kevesebbet nem is adhatnék.
Ámen

10/9

Nincsenek megjegyzések: