2009. január 15., csütörtök

Szanatórium - Insanitarium (2008)

Mindenki követ el hibákat, van ki többet is. Magam is közéjük tartozom. Elkések, sokszor este eszem, kiröhögöm a főnököm (persze, csak a háta mögött), vagy csak leülök filmet nézni.

Szóval a hibák száma végtelen. Emigyen történhetett meg, hogy egy késő éjjelen leültem rémüldözni a gépem elé. Semmi komoly elvárás, nem érhetnek meglepetések már sok ilyen filmet láttunk, és tényleg minden megy a maga monoton módján. A filmesek ötlettára szokás szerint kimeríthetetlen, de majd mindjárt elmesélem, hogy miért is…

Adott egy pasas kinek van egy húga, akit az ő megfogalmazása szerint is csak egyszerűen „ dilinyósnak ” nevezhetünk. Tehát mint ilyen zárt-osztályon a helye. Ez vezethette a bátyust ahhoz az elhatározáshoz, hogy egyszemélyes kiszabadító akciót szervez. A magányos hősök már csak ilyenek. Nevezzük nevén: Jack. (Milyen népszerű név). Hősünk tükör előtt levágja saját haját, de valami olyan szupcsi módon, hogy azért Hajas Laci is csak könyöröghetne. Mivel az új fizimiska még nem ok a beutalóhoz az elmeosztályra, ezért ösznye-visznya vagdossa saját pocikáját, ez mááár valami! A terv sikerült.

Bent a kórteremben: megismerkedhetünk Jack dokijával. Nem szimpi a tag. Főleg, hogy már sejthetjük mi magunk is, valami nem kóser. Sajna erről hősünk nem nagyon vehet tudomást, mert éppen lefoglalja a nyugtató hatása, minek következtében víziókat lát. (Nem vízilókat lát, akik éjszakánként előmásznak és megeszik a konyhában hagyott elemózsiát)! Először itt lepődtem meg, mert a betegeken a sittes narancssárga ruha volt...

Vannak itt nyálcsorgatós betegek, magukban dünnyögős alakok, csak Hannibál hiányzik, vagy nem is, mert van egy ember, aki nagyon hajaz rá. A fődoki egy Orfeumnak nevezett erősen illegális szerrel kísérletezget. Sok már itt a gyanús jel! Itt minden ápolónő jó csaj, nem holmi vénszipirtyó. Jack még ott melegében, annak rendje és módja szerint gyorsan barátokra is szert tesz, abból a fajtából kiknek a hátát csákánnyal simiznénk meg a legszívesebben.

Kisebb kalamajka támad, kedvenc betegünk megmenti egy ápoló néni bőrét, jó tett helyébe jót várj. És méééég szert is tesz egy paranoid haverra, aki sefttel az egyik őrrel( barátokból sohasem elég). Jut is eszembe, eddig nem is nagyon mutattak őrt. Gondolom, ha majd hullani kezd a férgese. Olyan, mint az a szőkéses sorozat, csak itt a hősön nincs annyi tetkó.

Jack a szökős, akarom mondani a szökés előkészítése közben véletlenül bibis lesz csoport terápia közben, mire az egyik faszi vérszagot fog és elindul a móka. Leszakad egy kéz, amit gyorsan fel is falnak. Igen, az Orfeumnak vannak mellékhatásai. Innentől egyértelmű, hullanak az emberek és még többen lesznek a zombi szerű lények. Főbb jellemzőik: okosak, gyorsak, dühösek, mókásan néznek ki, és ha úgy alakul, még egymást is megrágicsálják. Némelyik beszél, míg mások, csak hörögnek (mi van?), nem értem. És persze kifogyott az első elemlámpa (jobb is volt nem látni ezt a viccet), megszólal a 28 héttel később-szerű zene. A vér meg csak folyt és folyt, és csak folyt. És még mindig maradt egy vicces jelenet a végére.

Sajnos bármennyire is igyekeztem, nem sikerült komolyan vennem ezt a ’’ művet ”. Szerintem a statiszta zombik rohadt viccesek. A főbb szereplők játéka annyira eredeti, mint egy faláb. Én a jelenetek többségénél könnyesre röhögtem magam, főleg a film vége felé. Ma már egy szimpla kisvárosban őrültebb emberek laknak, mint a filmben látottak. A filmesek itt is komolyabban veszik magukat, mint ahogyan azt egy ilyen film indokolná. Tanult kollégám szavaival élve,, ez is csak egy csont” mi meg kiéhezett etiópok módjára faljuk a horrorfilmeket. Előbb-utóbb a filmesek ötlettelen és végeláthatatlan film özönébe fulladunk, vagy a horror utáni fanatizmusunkba döglünk bele.

Ha jobban belegondolok a film diliházába én is szívesen beutaltatnék egy-két embert.

10/3

Nincsenek megjegyzések: