Valami történik az USA-ban. Gonosz terroristák vegyi fegyverrel támadást hajtanak végre a Central Parkban. Az ideggáz hatása brutális, először csak félrebeszélsz, pár perc múlva azt sem tudod hol vagy, képtelen vagy arra, hogy megmozdulj, illetve bármit is tegyél. Hamar elmúlik azonban a bénultságod, és arra eszmélsz, hogy a legközelebbi, az életed kioltására alkalmas eszközt keresed, és habozás nélkül használod is.
Hmmmm. Elismerően csettintettem, az első képsorok után, és éreztem, hogy elönt az elégedettség. A hangulatos trailer után, felfokozott várakozással vetettem magam a film megtekintésébe, nem is sejtve hogy milyen keserű szájízzel fogom kikapcsolni a média játékost. Előre bocsátom, hogy nem a sztori sántít. Azzal semmi baj, bár az alapötlet nem eredeti. Hamar kiderül ugyanis, szó sincs itt terroristákról, senki nem vegyi fegyverezget vadul, mindössze a jó öreg anyatermészet töke lett tele velünk, és némi önszabályozásba fogott. Ehhez a növényeket hívta segítségül, illetőleg azok pollenjeit, ily módon mérgezve meg levegőnket. Volt már hasonló ugye, csak ott az állatok vadultak meg, Csabi majd jól megmondja mi volt a címe, én sajnos nem láttam.
Visszatérve a mi kis filmünkre. A sztori adott volt, nem állt az útjába semmi annak, hogy egy remekbe szabott thriller/világvége movie kerekedjen ki belőle. De nem… Lett belőle ez az izé. Amit első felháborodásomban, és szép csendben, szemétnek tituláltam. Aztán egy kicsit jobban belegondoltam, és arra jutottam, hogy megér egy próbát, az éjszakai műszak tökéletes lesz arra, hogy egy avatott kritikussal közösen is megtekintsem, hátha csak az én szemem csalt meg. A megtekintés kudarcba fulladt, kritikus barátom nehezen viselte az izgalmakat, így nem tudtuk befejezni… Inkább a Ködöt néztük. Hehe, azt sem tudtuk befejezni…
És a legszomorúbb az, hogy nem tudnám megmondani hol csúszott el a film. Talán a „B” kategóriás szereplőkön? Akik ugye egyébként sem valami nagy tehetségek, és a rendező (aki pedig pl. a Jeleket, és a Hatodik érzéket is igazgatta) sem tudott belőlük mit kihozni. Karakterfejlődés nulla. A főhős (Mark Wahlberg) jellegtelen, felesége pedig nem csak az elején idegesítő, folyamatosan az is marad. A többi szereplő is elég összecsapott, de legalább gyorsan fogynak (talán ezért lettek összecsapva), ahogy a maroknyi túlélő keresi a fertőzött területekről a kiutat. A film végét pedig sikerült egy akkora hollywoodi nyáltengerbe fojtani, hogy az ektoplazma bugyogott a gépem oldalán lefele. Arról már nem is beszélve, hogy igazából semmi befejezése nincs a történetnek. Jó, nem halt meg mindenki, mert a pollenek, csak az USA keleti partján aktiválódtak. De egy kis megmagyarázás akkor is hiányzott nekem. Hogy most akkor mi is volt ez? Miért? Lesz még (lesz, a film végén egy európai város parkjában ismétlődik meg a Central Parkos eset)? Lehet ellene védekezni, vagy az emberiség lehúzhatja magát a klotyón? Stb.
Nagy csalódás, kár érte. Pedig milyen jól indult, és mennyire vártam.
Sajnos így csak egy 3-ast tudok megajánlani érte. Se nem thriller, se nem világvége. Csak egy majdnem valami, amit jobb színészekkel, és egy jobb rendezővel kellett volna vászonra vinni, mert a történet nem ezt érdemelte, ebből simán lehetett volna egy nagyon jó mozi is… Még csak nem is nagyon volt izgalmas. A vége pedig kifejezetten kínos lett…
Megtekinteni csak saját felelősségre!
És az elmaradhatatlan trailer (ami annyira tetszett, de Te ne dőlj be neki)
2 megjegyzés:
Az említett film a "Day Of The Animals". Leslie Nielsennel. De nem vicces..:)
pedig nagyon jó film!
Megjegyzés küldése